A kilencvenes években lezajló, azóta is páratlan tőzsdei emelkedést, bikapiacot a 2000-ben tetőző technológiai lufi, majd annak pukkadása zárta le. Az eső trend 2002 végéig, 2003 elejéig tartott, akkor megindult a következő emelkedő trend, amelyben olyan hagyományos iparágak részvényei lettek a vezetők, mint a bankok és az olajipar. Az utóbbinak volt is háttere: az olajár az időszak elején lépte át a még 1990-ben elért 40 dolláros korábbi csúcsot, és ezután tovább emelkedett, ráadásul gyorsuló ütemben. 2007-re már 100 dollár fölött volt, sőt rövid ideig a 150-et is elérte, mielőtt a 2008-as válságban jelentősen visszaesett az ára.

OMV, Austrian Oil Company
Fotó: Igor Zarembo / Szputnyik via AFP

Ezek az árak még ma is igen magasnak számítanak, hát még 15 évvel ezelőtt: nem csoda, hogy akkor az olajipari cégek iránt is gyorsan megnőtt az érdeklődés, ráadásul akkor még a klímavédelmi szempontok sem befolyásolták különösebben a befektetőket. Az olajrészvények szárnyaltak, az olajcégek pedig úgy gondolták, hogy ilyenkor illik terjeszkedni, felvásárlásokat végrehajtani, aki nem ezt teszi, lemarad. Így történt, hogy az osztrák olajipari cég, az OMV is a terjeszkedésen gondolkozott, és csendesen vásárolni kezdte a Mol részvényeit.

A Mol 1994 végén lépett a tőzsdére 1000 forintos kibocsátási áron (a mai árában kifejezve 125 forint), de előtte már szerepelt a tőzsdén kívül is, ugyanis kárpótlásijegy-csere által lehetett hozzájutni. Az 1996-ban a BÉT-en indult nagy ralin 5000 forint közelébe emelkedett, ott azonban elakadt, miután akkor még nála volt a gázüzletág, és az akkori rezsicsökkentést, vagyis lakossági ártámogatást neki kellett finanszíroznia. A 2000-es évek elején aztán felmerült a gázüzletág eladása és egyúttal a gázártámogatás leépítése, és amikor erre sor került, 

a részvény szárnyalni kezdett: 20 ezer forintig, négyszeresére emelkedett rövid idő alatt. 

Az OMV még viszonylag alacsony áron vett, összesen 10 százalékos részesedést biztosító részvénymennyiséget korábban, de 2007 júniusában nagy lendülettel újra vásárolni kezdett, és még 8,6 százalékot szerzett. Ekkor az ár már 25 ezer forintra emelkedett, majd hirtelen bejelentette a Mol, hogy saját részvényt vásárol, de ennek tényleges okát még nem hozta nyilvánosságra. Rövidesen azonban kiderült, hogy az OMV részesedését akarja túlszárnyalni, hogy meggátolja az ellenségesnek tekintett felvásárlást. 

A Mol ugyan csak 10 százaléknyi saját részvényt tarthatott az akkor jogszabályok szerint, ám baráti cégeknek (mint az OTP) kölcsönadhatott, így megnövelhető volt a részvénymennyiség. A Mol úgy belehúzott a vásárlásba, hogy az ár felment 30 ezer forint fölé (mai áron 3700 körül, mint a grafikon is mutatja), ugyanakkor ezen a szinten korlátlanná vált a kínálat: volt olyan nap, hogy a cég alaptőkéjének 5 százaléka megfordult a piacon. 

A Mol és partnerei egész rövid idő alatt 40 százalék fölé jutottak, 

és le is állhattak a vételekkel, így már nehéz lett volna megelőzni őket. Az OMV-nek a 20 százalékos szint elérésekor vételi ajánlatot kellett volna tennie a részvényeseknek: ezzel nem élt júniusban.

A Mol árfolyama 2007. jan.-dec.
 

A következő időszakban kissé lehiggadtak a kedélyek, a részvény ára esni kezdett, hamar visszatért 25 ezer forintra, később 20 ezer felé vette az irányt. Végül a magyar állam megalkotta a lex Mol néven elhíresült törvényt, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette a közellátás szempontjából jelentős vállalkozások esetében a felvásárlást, egyúttal eltörölték azt a korlátozást, hogy egy tőzsdei társaság csak 10 százaléknyi saját részvényt tarthat. A törvényt 2007. október 8-án fogadtak el: 

ezzel gyakorlatilag le is zárult a felvásárlási csata.

Egyúttal megindult a tőzsdei eső trend is, a cégek már kevésbé akartak bővülni, a folyamat azonban a 2008-as válság kitörésekor gyorsult fel. A tőzsdék 2008 őszén összeomlottak, ekkor talán már nem is bánta az OMV, hogy nem folytatta a drága vásárlásokat, sőt, 2009 elején úgy döntött a hirtelen megnehezült helyzetben, hogy eladja a pakettet. 

A vevő az orosz Szurgutnyeftyegaz volt, a csomagot aztán 2011-ben a magyar állam vásárolta meg az orosz cégtől, 

amely az ügyleten mesés hozamot realizált, hisz 2011-re már igencsak megemelkedtek az árfolyamok.