London sokáig Európa legfontosabb értékpapírpiaca és egyben pénzügyi központja volt. Ezt a címet akkor sem tudta elhódítani a német pénzügyi főváros, Frankfurt, amikor a nyugatnémet márka erősebb és fontosabb valuta lett, mint a font a 60-as, 70-es évek során. London helyzete először az EU elhagyása okán rendült meg, most azonban olyan kaotikus lett a brit gazdaságpolitika, hogy a bizalom nemcsak a font iránt rendült meg, hanem a londoni részvények iránt is.
Mindezek eredőjeként a londoni tőzsde teljes kapitalizációja 2500 milliárd dollárra csökkent, ami már csak
elenyésző mértékben haladja meg a párizsi tőzsde összkapitalizációját.
A párizsi tőzsdén persze egyetlen óriásira nőtt cég sokat dob, de ezzel együtt szembeötlő, hogy évek óta viszonylag felülteljesítő sok piaccal szemben, jelentősége sokat nőtt. Érdekesség, hogy a frankfurti tőzsde összkapitalizációja csak 1700 milliárd dollár körüli, annak ellenére, hogy a német gazdaság a legnagyobb Európában.
A párizsi és a londoni tőzsde indexeinek mozgásában az elmúlt 10 évben már számottevő eltérés volt, különösen a 2016-os Brexit-népszavazás után. Míg a legfontosabb londoni index, a FTSE 100 csak 20-25 százalékkal emelkedett ebben az időszakban, addig a párizsi CAC 40 megduplázódott a csúcsig. Ami emellett jelentős változást hozott, az az angol font tartós gyengülése a dollárhoz és az euróhoz képest, utóbbinak döntő szerepe lett a két tőzsde kapitalizációjának kiegyenlítődésében az árfolyamok változása mellett.
A londoni tőzsde vonzerejét korábban az is jelezte, hogy az új kibocsátók számára messze a legfőbb célpont volt, azonban most már csak az európai kibocsátások 14 százaléka zajlik ott, ami 10 éve a legalacsonyabb szint a Bloomberg szerint. A párizsi tőzsde ugyanakkor egyre népszerűbbé vált, és bár idén az általános eső trend miatt összességében nem sok az új kibocsátás, nem kizárt, hogy
a következő fellendülési időszakban már végképp a kontinens legfontosabb piacává válik.
