Blue Lagoon: üdekék színfolt az izlandi tőzsdén

Meleg fogadtatásra számíthat az izlandi tőzsdén a szigetország egyik legnagyobb turisztikai attrakciójának számító termálfürdőt, a Kék Lagúnát üzemeltető cég. A nem meglepő módon Blue Lagoon néven futó társaság igazgatósága a napokban döntött a részvények elsődleges tőzsdei bevezetéséről (IPO), amelyre valamikor jövőre kerülhet sor a reykjavíki börzén. A pontos időpont függ egyrészt az előkészületek időigényétől, másrészt a piaci körülmények alakulásától. 

Az IPO megszervezésére két helyi pénzügyi intézményt, a Fossar Investment Bankot és a Landsbankinnt kérték fel – erről Helga Arnadottir, a Blue Lagoon kereskedelmi igazgatója tájékoztatta a Bloomberg hírügynökséget. 

Azt is a körülményektől teszik függővé, hogy mekkora részesedést visznek a tőzsdére, azaz a Nasdaq Icelandre a tulajdonosok. Ezt mondjuk egy asztal mellett el is tudják dönteni, hiszen nincsenek sokan. Az Iceland Monitor Grímur Sæmundssont említi az első helyen, a legnagyobb részvényest, a Lagúna-projekt megálmodóját és fejlesztőjét, a Blue Lagoon alapító-elnökét, aki egyrészt vagyonkezelő holdingja, másrészt a Landsbréf, azaz a Landsbankinn befektetési társasága révén tulajdonos a turisztikai cégben. 

Rajtuk kívül a 14 izlandi nyugdíjalap birtokában lévő Blávarmi erőműtársaságnak és a családi tulajdonú Stodir befektetési társaságnak van egy-egy kisebb részvénycsomagja. Ha addig más nem jelentkezik be, akkor 

A börze legértékesebb vállalata most az Íslandsbanki 1,75 milliárd dollárral, mögötte az Arion banki következik 1,7 milliárd dollárral, a harmadik a Brim halfeldolgozó 1,26 milliárd dolláros kapitalizációval. A Blue Lagoon a középmezőnyben foglalna helyet.

A déli óceánparton fekvő Grindavik városától pár kilométerre északra található Kék Lagúna csak látszatra természeti jelenség. Közel fél évszázada, a Svartsengi Geotermális Erőmű építésekor keletkezett, amikor ennek szomszédságában egy meleg vízű, csodakék színű tározó jött létre. Ez a felszínre hozott forró vizet fogadta be, amelynek a hőjét javarészt már átadták az áramtermeléshez használt turbináknak. 

A vulkáni hő által a mélyben 240 Celsius-fokra felhevített víz-gőz keverék a turbinákon átjutva még egy hőcserélőn is keresztülfut, leadva a városi távhő- és melegvíz-szolgáltatáshoz szükséges energiát. 

A helyiek a nyolcvanas években kezdtek fürdőzni a földrajzi értelemben lagúnának végképp nem nevezhető tározóban, majd a nemzetközi turizmus is felfedezte, és kiváló megközelíthetősége miatt – húsz kilométerre esik a keflavíki nemzetközi repülőtértől – hamar felkapott idegenforgalmi és rekreációs látványossággá vált.

A víz és az iszap a pikkelysömör gyógyítására is alkalmas. Híre ment, hogy egy vendég teljesen kigyógyult a betegségből, majd a gyógyító hatást a kilencvenes években tudományosan is igazolni tudták, ami még több látogatót vonzott a tóhoz. Erre építve az üzemeltető egy pikkelysömör-klinikát is felépített 1994-ben, majd azok számára, akiknek nincs lehetőségük elzarándokolni ide, bőrápolási termékeket dobott a piacra az algadús iszap összetevőivel. 

A lagúna vize 37-39 Celsius-fokos. Sótartalma átlagosan 2,5, pH-ja 7,5 százalékos, a vízben csak a kékalgák élnek meg. Mivel magas ásványianyag-tartalma miatt a feltörő vizet nem lehet visszasajtolni, a tározókban ülepítik, ahonnan a víz vissza tud szivárogni a mélybe, egészen addig, ahol a vastagodó iszap áthatolhatatlan réteget képez. Onnantól a fürdőzőké a terep, az erőmű pedig újabb felszíni tárolót alakíthat ki a termálvíz fogadására. 

A Kék Lagúna turisztikai hasznosítására 1992-ben alapították meg a Blue Lagoon nevű céget. A hatszáz főt foglalkoztató társaság 2017-ben 1,3 millió vendéget fogadott, nyeresége euróban számítva meghaladta a százmilliót.

ami a törülközőhasználat mellett egy ingyenitalt is magában foglal. A Kék Lagúnát a National Geographic a világ 25 csodája közé választotta.