Valóban átgondolta értékesítési módszereit Kínában a Tesla, amely eddig is nevezetes volt arról, hogy amit marketingfronton el lehet intézni a vásárló megnyeréséhez, azt a virtuális térben teszi meg. Azaz az interneten, ahol a potenciális vásárló a legapróbb részletekig megtervezheti, hogy milyen autó volánja mögé szeretne beülni a nem kevés pénzéért.
Fotó: Getty Images
Tesla alapító-vezérigazgató a kezdetektől fogva bízott az online értékesítés sikerében, pénzkidobásnak ítélve a gyártó és a vevő közé beékelődő kereskedői láncot, amely szerinte sápot húz a közvetítésért. A világ legnagyobb autópiacának számító Kínában megtelepedő, majd a sanghaji Gigafactory révén saját gyártóbázist kiépítő Tesla 2013-ban nyitotta meg első autószalonját Peking központjában, ahol a kocsik bemutatása mellett tesztvezetésre is elvitték az érdeklődőket.
Fotó: Ding Ting / AFP
Azóta kétszázra bővül a Tesla saját fenntartásában működő kínai hálózat, amelynek csupán alig a feléhez csatlakozik szervizszolgáltatás.
A csilivili bevásárlóközpontokban, felkapott belvárosi helyszíneken ugyanis a magas bérleti díjak miatt luxus lett volna autójavítókat (is) üzemeltetni. Így például a pekingi és a sanghaji központi szalon is nélkülözi a gyorsjavításokat elvégezni képes kezeket. Yale Zhang, a sanghaji Automotive Foresight piackutató cég elemzője szerint rendjén is van,
a bemutatótermek ugyanis viszik, a szervizek viszont hozzák a pénzt. Méghozzá egyre többet,
ahogy a Tesla a Model 3 révén megszerezte a legnagyobb darabszámban eladott elektromos autó címét Kínában. A több eladott kocsihoz megbízhatóbb és nagyobb szervizkapacitás kell, ennek megfelelően a Tesla ősszel már toborozni kezdte a szerelőket, több száz álláshelyet meghirdetve.
A stratégiaváltás felértékeli az elővárosi-külvárosi Tesla-centerek szerepét, ahol a szalon és a szervizfunkció békésen megfér egymás mellett. A Teslát az utóbbi időben sok kritika érte a javítások elhúzódása miatt.
A direktértékesítési rendszer mellett tette le a voksát a Tesla riválisként kezelt luxusvillanyautó-gyártó, a NIO. Azonban csavartak egyet a dolgon, és a frekventált helyeken kialakított bemutatótermeihez egy életérzést is csatolt. Az úgynevezett NIO House-okban könyvtár, moziterem, olvasószoba, játszóház, bár és több, a luxus képzetét a betévedőbe tápláló funkciót hoztak egy tető alá.
A lényeg, hogy a „NIO-feeling” megcsapja és rabul ejtse a vendéget.
Akiből így könnyen vásárló is lesz. A NIO House-okból 67 található Kína szerte, külföldön pedig 17-et hoztak létre, az egyik leglátványosabbat – amit az alábbi videón tekinthet meg – Oslóban.
A hagyományosabb, külvárosi szalonok a NIO Space nevet viselik, emellett található a 399 egységet számláló NIO-szervizhálózat is. A gyártó és a vásárló közötti szoros kapcsolatot olyan kiegészítő szolgáltatások alapozzák meg, mint az első tulajdonos számára a jármű élettartamára vonatkozó teljes garancia és a nonstop gyorssegély, amely elektromos furgonokból álló flottával kiszáll a helyszínre, ha baj van.
Amennyiben a hagyományos, kereskedők közbeiktatásával zajló értékesítési csatornákat választotta volna, legalább 20 százalékkal olcsóbban kellett volna átadnia az autóit – mondta Csin Li-hung, a nagyratörő terveket szövő NIO társalapító elnöke egy korábbi interjújában. A neves kínai elektromosautó-gyártók közül a Li Auto is a direktértékesítést választotta, míg a BYD és az XPeng Motors a saját szalonjai mellett független autókereskedőket is bevon az értékesítési struktúrába.
De visszatérve a Teslához, a cég kilenc év után, október végén bezárta legelső szalonját,
amely Peking előkelő Csaojang kerületében lévő Beijing Parkview Green luxus-bevásárlóközpontban várta a vásárlókat. Kínai médiaértesülések szerint csendben, a bérleti szerződés lejártával távoztak.
Elemzők szimbolikus lépésnek tartják a kivonulást, amit szerintük több hasonló követ. Csak Pekingben 17 olyan élményszalont üzemeltet a Tesla, amely után horribilis bérleti díjak kell fizetnie. Muskék rájöttek arra, hogy az október 24-e óta még olcsóbban árusított Tesla Model 3-ast és Y-t szerényebb külsőségek közepette ugyanúgy viszik a kínaiak, mint azelőtt. Ezekből 77 613-at vásároltak szeptemberben a helyiek.
A Tesla Kínából származó bevétele a harmadik negyedévben 5,13 milliárd dollár volt, ami az amerikai vállalat teljes bevételének 23,9 százaléka. Egy évvel korábban 3,11 milliárd volt az itteni bevétel. A Tesla további kínai nyomulására mérget lehet venni, a sanghaji Gigafactory kapacitása ugyanis hamarosan eléri az évi egymillió autót. Csak győzzék eladni.
