Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerint a jövő év során kiemelten fontos lesz az egyre csak gyűrűző kockázatok mellett körültekintően kezelni mind az államadósságot, mind a költségvetést. 

Male bank manager with torony tower made of blocks and coins at table in office. Concept of planning, risk rizikó and strategy in business kötvény részvény
Fotó: Shutterstock

Kurali Zoltán elmondta: az idei évi, elképesztő mértékű kamatemelésekkel tarkított gazdasági környezetében nehéz dolguk volt az államadósság kezelésében, de minden akadályt sikerrel vettek. A rövid és a hosszú lejáratú kötvények hozama is nőtt, ám most egy érdekes helyzet állt elő: 

a rövid lejáratú kötvények magasabb hozamokkal kecsegtetnek, mint a hosszúak. 

A forint dollárral és euróval szembeni gyengülése nem tett jót a kockázati feláraknak, amelyek az év eleji 1 százalékpontról év közben 4 felé is kalandoztak, jelenleg 3 százalékpont környékén tanyáznak. Ennek okaként az inflációs sokkot és a kialakult háborús környezetet nevezte meg, ami kockázatkerülésre ösztökélte a piaci szereplőket. 

Az ÁKK grafikonján jól látszik a kockázati felárak szintjének erős csapongása

Az idei eredményekről is szót ejtett a vezérigazgató.  

Kurali Zoltán az intézményi piac teljesítményéről elmondta: a korai kötvénykibocsátások révén viszonylag alacsony kamatok mellett került sor a kötvények piacra dobására, ezzel jókora likviditást biztosítva az államháztartásnak. 

A lakossági piacot tekintve közölte: jelenleg 1300 milliárd forintnyi intézményi és 8600 milliárd forintnyi lakossági állampapírral rendelkezik a publikum. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ÁKK nem tudja elérni a célként kitűzött 11 ezermilliárd forintos lakossági állományi célt 2023-ban a kifejezetten kedvezőtlen piaci körülmények miatt. 

Tervben van egy lakossági benchmarkindex bevezetése is, ami jobb rálátást biztosíthat majd a trendekre. 

Kurali kiemelte: ezek után portfóliószinten kezelik majd a lakossági programot, három alapterméktípusra bontva azt: egy fix kamatozású új magyar állampapírra, ami 5 éves futamidővel és fix kamattal érkezik majd, a fix, sávos kamatozású MÁP Pluszra és a változó kamatozású Prémium Magyar Állampapírra, amely legalább 5 éves futamidővel és változó kamatozással fog működni, adagolt kibocsátás mellett. 

Az ÁKK jövőre 11 869 milliárd forintos bruttó kibocsátással számol, ami kismértékben alacsonyabb, mint az elmúlt ötéves átlag. A nettó kibocsátás 3409 milliárd forint lesz. 

Az intézményi piac jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy érkezik egy 3 éves fix kötvényopció az év során, ha a piaci körülmények lehetővé teszik majd.

Az intézményi fix kamatozású kibocsátások átlagos futamideje pedig a tervek szerint 6 év lesz a tavalyi 9 évvel szemben.

Tervben van egy dollárkötvény kibocsátása is, 4 milliárd dolláros felső határral, egy publikus tranzakció keretében, de jövőre is nyitottak lesznek a privát megkeresésekre is. A zöldkötvényeket tekintve pedig kifejtette: két új irányt látnak elképzelhetőnek a téren, egy fenntarthatósághoz kötött kötvényt és egy valamilyen, egyelőre tervezés alatt álló szociális kötvényt, amellyel tarkítani lehetne a palettát.