Szeptemberben megtorpant a háztartások nyár óta töretlen vagyongyarapodása, legalábbis az értékapírszámlákon fialtatott befektetések összértéke alapján.
A hónap végén 16 241 milliárd forintnyi hazai befektetéssel rendelkezett a lakosság, ami bő 1 százalékos csökkenés az augusztus végi csúcshoz képest a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint.
A mintegy 175 milliárd forintos visszaeséshez a visszaváltások és a leforduló hozamok hasonló arányban járultak hozzá. A különböző befektetési termékek nettó értékesítése mínusz 82 milliárd forint volt, a meglévő befektetések értékét pedig további 93,3 milliárd forinttal erodálták a piaci árfolyammozgások.
Óriási mozgások az állampapíroknál
A legnagyobb átrendeződés a kötvénypiacon volt tapasztalható, a lakosság ugyanis csaknem 342 milliárd forintot adott el meglévő állampapírjaiból, bő százmilliárddal többet, mint az egész nyár során. A kitárazás a hosszú futamidejű forintkötvényekből volt a leglátványosabb, ahonnan 478 milliárd forintot vettek vissza. Az egy évnél rövidebb lejáratú papírok, a relatíve magas hozammal kecsegtető diszkontkincstárjegyek viszont továbbra is népszerűnek bizonyultak, mintegy 125 milliárd forintnyit tárazott be belőlük a lakosság.
A nagy kötvénypiaci mozgásokban leginkább az játszhatott szerepet, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a hónap végén bocsátotta ki a szuperállampapírnál jóval piacképesebb Bónusz Magyar Állampapírt, és ugyancsak ekkortól vált elérhetővé a korábbinál kedvezőbb, 11 százalék feletti kamatozású, inflációkövető új Prémium is. A lakosság vélhetően ezekre a termékekre nyergelt át a rekordszintű mellett vonzerejét vesztő Magyar Pluszból, míg az első hírek szerint rendkívül népszerű új eszközök értékesítése majd csak az októberi adatokban jelenik meg, összességében ezzel magyarázható a tetemes, 3,3 százalékos állománycsökkenés.
A csak vitte a pénzt
Ennél erősebb mértékben, 5,8 százalékkal zuhant a háztartások magyar részvényekben tartott vagyona a világ tőkepiacain szeptemberben végigsöprő eladási hullámok következtében. A BUX 10 százalékos árfolyamesést szenvedett el a hónap során. A kisbefektetők leginkább a Mol- és a Magyar Telekom-papírjaikkal égethették meg magukat, amelyek árfolyama egyaránt 12,5 százalékkal szakadt be. Nem úszták meg nagyobb zuhanás nélkül a Richter- és az OTP-részvényesek sem, az előbbiek 8, az utóbbiak pedig 7 százalékos árfolyamveszteséget könyvelhettek el.
A lakosság kezében lévő hazai részvényállomány így 65 milliárd forinttal apadt, azzal együtt is, hogy szeptemberben 16 milliárd forint friss tőkét vittek parkettre.
Sokan már csak a profikban bíznak
A heves piaci mozgásokkal tarkított, egyre bizonytalanabb piaci környezetben sokan inkább a profikra bízták megtakarításaikat. A befektetési alapokban korábban soha nem látott összeget, 243,7 milliárd forintot kötöttek le a háztartások, igaz, az alapkezelők is csupán enyhíteni tudták az ezeken elkönyvelt árfolyamveszteségeket, amelyek 20 milliárd forinttal csökkentették a befektetések értékét,
Az alapkezelők egyébként nem csupán a lakossági szegmensben remekeltek. Az MNB ugyancsak hétfőn közzétett statisztikája szerint a szektor 3,1 százalékos bővülést ért el az első őszi hónapban, és így már 11 781 milliárd forint eszközértékkel rendelkezett.
A befektetők 350 milliárd forintot bíztak a portfóliómenedzserekre, a kedvező devizapiaci mozgások pedig 87 milliárd forintot hoztak a konyhára. Ez a két tényező bőségesen ellensúlyozni tudta a 80 milliárdos piaci árfolyamzuhanás hatását. Leginkább a kötvény- és a részvényalapokat keresték a megtakarítók, az előbbibe 204, az utóbbiba 106 milliárd forint friss pénz érkezett.
