Az a ritka együttállás figyelhető meg, hogy egyéves visszatekintésben a részvény- és a kötvénypiacok (hosszú papírok) is lefelé tartottak, az pedig több évtizedes csúcsra emelkedett. Ezek után milyen hozamelvárásokkal lehet találkozni az ügyfelek részéről, és az OTP Global Markets szakértői mit tartanak reálisnak?
A jelenlegi tőkepiaci környezetben, amikor magas az infláció, esnek a részvénypiacok, volatilis a forex piac és fokozottak a geopolitikai kockázatok, az ügyfelek számára a biztonság, a tőkevédelem kiemelten fontos, akárcsak a megtakarításaik reálértékének megőrzése – ezeket tartják most szem előtt a befektetési döntések meghozatalakor.
2023-ban magas, két számjegyű hozamcél elérésére mutatkozik esély például a rövid oldali kamatok átárazódását lekövető pénzpiaci alapok, a magas, két számjegyű infláció ellen védelmet nyújtó, inflációkövető lakossági állampapír (PMÁP), a 9 százalék körüli fix hozamú, közép-hosszú lejáratú magyar állampapírok tartásával. Az utóbbit a stratégiai ajánlásnak megfelelően még csak kisebb tételekben veszik az ügyfelek, de a többi esetében már jelentős állomány mozdult el vételi irányba.
A devizapiacon látványos volt a dollár erősödése a vezető és a régiós devizákkal szemben. Véleménye szerint mennyire volt a dollár mozgása indokolt, várható-e 2023-ban visszarendeződés?
Az amerikai dollár 2022-es erősödésére nehéz lenne azt mondani, hogy nem volt indokolt. A mértéke, azaz hogy a dollárindex majdnem 15 százalékkal erősebb volt a hosszú távú átlagánál, talán vethet fel kérdéseket, de tekintettel arra, hogy az amerikai növekedés robusztusabb a világ nagy részén tapasztaltnál, valamint a Fed is hamarabb és határozottabban reagált az infláció drasztikus emelkedésére, még ezt a kilengés is igazolható.
Az elmúlt időszakban beérkezett amerikai inflációs számok jelezhetik azt, hogy az ottani pénzromlás mértéke elérte a fordulópontot, így van némi remény arra, az amerikai kamatok is a lokális csúcs környékén lehetnek. Ha ez a most pozitívnak tekinthető forgatókönyv valósul meg, akkor a piaci szereplők is reagálni fognak azzal, hogy megkezdik a jelenleg csúcsközeli, dollár melletti pozíciók tartós és trendszerű leépítését.
Mindezek alapján komoly esély van arra, hogy 2023-ban a dollár veszít némileg az erejéből.
Akik azonban hosszabb és kilengésektől mentes árfolyam-erősödésre számítanak, vélhetően csalódni fognak. A reálgazdasági problémák: globális infláció, növekedés, az egyes országok költségvetési helyzete, kiegészülve a monetáris politikai kihívásokkal és a geopolitikai feszültségekkel, egy dologra jelentenek garanciát: a volatilitásra. Ez még akkor is így lesz, ha
a 2022-es év extrém áralakulásra én személy szerint már nem számítok.
Amikor 2-3 százalék az infláció, talán kevesebbeket foglalkoztatnak a megtakarítások. Ha viszont az éves átlag 14-15 százalék, akkor szinte muszáj. Az OTP Global Marketsnél mi a tapasztalat: lett emiatt több ügyfelük, s ha igen mennyivel, illetve mennyivel nőtt a befektetett egy év alatt? Hogyan változott a kockázatvállalási hajlandóság?
Nagyon érdekes és tanulságokkal teli volt a 2022-es esztendő az inflációhoz való alkalmazkodás szempontjából. A három nagy értékesítési területünkön, bár a kiinduló helyzet ugyanaz volt, és mindhármon azt tapasztaltuk, hogy nőtt az ügyfélszám és a befektetett vagyon is, más-más alkalmazkodást figyelhettünk meg.
A magánbefektetői oldalon egyértelműen és drasztikusan megugrott az aktivitás, gyakorlatilag minden eszközosztályban. A megtakarítók – nagyon helyesen – nem hagyták, hagyják, hogy a mindenkinek komoly károkat okozó inflációs folyamatok erodálják a vagyonukat, és saját kockázati preferenciáik alapján folyamatosan keresik a befektetési termékeinket. Számokra lefordítva: a 2020–2022 közötti időszakban többszörösére nőtt az ügyfeleink száma.
A vállalati területen szintén megugró érdeklődésről, így megnövekedett ügyfélszámról tudok beszámolni. Az infláció mellett erősödő piaci volatilitás és a nehezebb hazai működési környezet ugyanakkor óvatosabb hozzáállást eredményezett. Természetesen a megemelkedett betéti kamatok kényelmes megtakarítási lehetőséget és az utóbbi években tapasztaltnál magasabb jövedelmezőséget biztosítottak a vállalati szektornak, így tulajdonképpen nagyon is érthető a reakció.
Az intézményi ügyfeleinkre szakosodott értékesítési üzletágunk számára is pezsgő volt a 2022-es év, itt is nagyot nőtt az ügyfeleink száma, és talán mondhatom, hogy a hazai szektort mára teljesen lefedtük. Ügyfeleink aktivitása is kiugró volt 2022-ben, folyamatosan keresték és igényelték a befektetési ötleteket, lehetőségeket. Úgy látom, hogy az intézményi vagyonkezelésben a nagyfokú volatilitás aktív, a szakértelmet és eszközallokációs döntéseket középpontba állító időszakot indított el, ami nagyon örömteli fejlemény.
A 2023-as külső környezet jobb lesz a tavalyinál?
Mindenképpen nyugodtabb évre számítok, habár tudom, hogy sokan nem értenek egyet velem. Természetesen előfordulhatnak, noha minimális valószínűséggel, olyan események, amelyek mindent felboríthatnak, de ezek az elemzők, a befektetők fejében mind ott vannak már.
Azt tapasztalom, hogy a piaci szereplők sokkal tudatosabbak lettek. Az elmúlt három év során megtanulták, hogy a befektetői döntések meghozatalakor olyan kimenetekre is számítaniuk kell, amelyekkel korábban alapesetben nem foglalkoztak volna. Ez nagyon fontos változás a hozzáállásban.
Az alapforgatókönyvünk szerint a jövő év első negyedében az infláció szinte mindenhol eléri a csúcsát, majd csökkenésnek indul.
A jegybanki szigorítások is lassan átmennek a reálgazdasági folyamatokba, és a szükséges növekedési lassulás, egyes helyen képes lesz lehűteni az áremelkedés ütemét.
Piaci oldalról az igazi kockázatot abban látom, hogy az inflációs trend fordulására nagyon gyors jegybanki reagálást prognosztizálunk: a piacon kitör majd a hurráoptimizmus, és szokás szerinte előreszaladnak a szereplők a pozitív kimenetek árazásában. De legyünk derűlátók, az ilyen piaci helyzetek nagyon jó esélyt teremtenek arra, hogy a tudatos befektetők a maguk javára fordítsák őket.
A befektetők milyen típusú eszközöket kerestek leggyakrabban?
A válasz röviden: mindent. Ez részben azért van így, mert a várakozások 2022-ben több esetben fordultak: volt, amikor a részvénypiaci esés, volt, amikor a kiugró hozamemelkedés tett vonzóvá egyes részpiacokat. A nagyfokú volatilitás a devizapiacokat is vonzóvá tette, így a tőkeáttételes derivatív ügyletek iránt érdeklődők szintén nagyon aktív évet zártak. Emellett a kamattermékek is nagyon attraktívnak bizonyultak, így nem szívesen emelnék ki egyetlen termékkört sem, mert mindegyik esetében jelentős befektetői érdeklődést, érdemi forgalmi felfutást tapasztaltunk.
A magyar kötvénypiacon az elmúlt hónapokban nagy mozgásokat láttunk. A tízéves hozam 10,9 százalékról jött le 8-9 százalékra. Hogy látja, már érdemes venni a hosszú, fix forintkötvényeket, vagy a változó kamatozású (Bubor-követő és PMÁP) és a rövid DKJ-k teljesíthetnek jobban?
Azt tapasztaltuk, hogy 8-9 százalékos hozam környékén a hosszú magyar papíroknak jó a megítélésük, keresik a befektetők. Általában azért veszik, mert úgy gondolják, hogy lehet vele érdemi reálhozamot elérni tízéves időtávon a várható infláció felett. Ugyanakkor az álláspontom sokkal kevésbé szilárd e tekintetben, mint akár fél évvel ezelőtt volt. Ennek oka a hazai inflációs mutató: ez a legrosszabbak között van, nemcsak a nagysága, hanem az összetétele és az elmúlt években tapasztalt alakulása miatt is. Véleményem szerint a hazai inflációs mutató önmagától már nagyon nehezen fog normalizálódni, aktívan tenniük kell a döntéshozóknak azért, hogy a hazai helyzet változzon.
Ha megszületnek ezek a döntések, akkor a hazai hosszú kötvények kiváló befektetésnek bizonyulhatnak.
Addig, amíg a kedvezőbb áremelkedési folyamatok elindulnak, a befektetők általában szívesen vásárolnak a portfóliójukba PMÁP-ot is. Ezzel az esetleges rosszabb inflációs forgatókönyvek megvalósulása esetén is stabilizálhatják a portfóliójuk hozamát.
Hol lehetnek most jó beszállók a vállalati kötvénypiacon?
A befektetők elkezdtek nagyon aktívak lenni ezen a területen. A szigorodó jegybanki politika és az emelkedő hozamkörnyezet idején általában jó lehetőségnek tartják az emberek a devizakötvények piacát, azt látjuk, hogy a régiós kibocsátók devizakötvényei újra jelentős hozamfelárral forognak a nyugati kibocsátókkal szemben.
Sokan talán még nem is figyeltek fel erre, de a hazai kereskedelmi banki szektor szereplői új típusú kötvények kibocsátását kezdték meg az bankhelyreállítási és -szanálási irányelvével (BRRD) összhangban, a hazai szanálási törvény alapján.
Ezek a papírok a ténylegesen futott kockázathoz képest is komoly felárat kínálnak a befektetőknek, tekintettel arra, hogy
nem finanszírozási igény, hanem szabályozói elvárás miatt bocsátják ki őket, és érdemi kötvénykínálatot teremtenek.
Ha valaki típusú befektetést keres, hol érdemes befektetnie: növekedési papírok, magyar blue chipek, régiós részvények?
A részvénypiaci esések kapcsán kétféle viselkedést tapasztalunk. A kockázatvállaló, trading szemléletű emberek általában a jelentős eséseket használták ki vételekre néhány közkedvelt részvényben, miközben a kockázatosabb befektetési alapok értékesítése volatilis környezetben általában csökkenni szokott. Ezzel párhuzamosan úgy látjuk, hogy a strukturált típusú eszközök, mint a kétdevizás termékek, újra fénykorukat élik a volatilitásban, a hozamkörnyezetben bekövetkező változás miatt is. Egyfelől azért, mert magas fix hozamot és/vagy tőkevédelmet garantálnak, másfelől egyedülállóan rugalmasak és már kis összegtől is elérhetők.
Az európai, illetve a tengerentúli részvénypiacokon is tapasztalható esés kedvező beszállási lehetőségeket nyújt a magasabb kockázatot vállaló ügyfeleinknek, de a megfelelő iparágak és szegmens kiválasztása ezen egyedi részvények esetében is kiemelten fontos. A gyorsan változó piaci környezet, illetve a szigorú monetáris politikák miatt nem számítunk a korábbiakhoz hasonló trendszerű mozgásokra.
A forintmegtakarítások relatíve jó teljesítéséhez az is kell, hogy ne lássunk magasabb euró-forint árfolyamot. Véleménye szerint 2023-ban hol lesz az euró-forint átlagárfolyama?
Mivel a piacok és a világgazdaság tekintetében a jelenlegi várakozásoknál némiképp pozitívabb évre számítok, ráadásul a hazai inflációs folyamatok erősebb forintárfolyamot kívánnak meg, ezért a hazai fizetőeszköztől kisebb mértékű erősödést várunk. A mértékre döntő hatást gyakorol az MNB monetáris politikája, de a jelenlegi extrém magas szinteknél alacsonyabbak várhatók. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a megemelkedett energiaszámlát sem, amely új egyensúlyi szintet kell hogy meghatározzon a forintnak.
A 400-as szintet már áttörte euró-forint, azonban tartósan ez alatti árfolyamot nem várok a következő évekre.
Mi vár a befektetési szektor szereplőire, ha mégis recesszió jön magas inflációval? Kézenfekvőnek tűnik, hogy ilyen környezetben csökkenhet a lakosság pénzügyi vagyona, ugyanakkor az is lehet, hogy többeket kezd el foglalkoztatni, hogy megtakarítsanak.
Természetesen ennek a forgatókönyvnek is reális esélye van. Ebben a helyzetben a jegybankoknak szigorú monetáris politikai feltételeket kell fenntartaniuk az infláció elleni küzdelemhez, tehát a jegybanki ráta hosszabb ideig lesz magasabb, és a kötvénypiaci hozamszintek is magasabban ragadnak.
A stagflációs piaci helyzet eredménye az lehet, hogy a részvények nem fognak különösebben jól teljesíteni, a veszteségeket pedig a kötvények sem lesznek képesek ellensúlyozni. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a befektetők elég időt szánjanak arra, hogy tudatosan és kellő körültekintéssel járjanak el a befektetési döntéseikben. Ahogy 2022-ben, úgy idén is lesznek olyan befektetési sztorik – függetlenül a környezettől –, amelyek képesek lesznek a vagyonunk értékállóságát garantálni, megóvni, akár gyarapítani.
