Próbára tette 2022 a profi befektetőket, hogy alakult az év a Generali Alapkezelőnél?
A Generali Alapkezelő a befektetési alapok mellett a biztosító unit-linked eszközalapjait, illetve külső ügyfelek vagyonkezelését is ellátja. Az így vizsgált összes kezelt 2022 elején 400-410 milliárd forintot tett ki, és az év végére – minden kihívás ellenére – sikerült ismét ezen a szinten zárni, amit nagyon komoly eredménynek tartok. A kötvény- és a részvénytúlsúlyos alapok nagyrészt negatív teljesítménnyel zártak. Amire viszont büszkék lehetünk, hogy a kezelt vagyon 80 százalékában a benchmark felett teljesítettek az alapok. Az abszolút hozamú alapokban pedig volt példa két számjegyű százalékos hozamra. Rengeteg kihívás érte az alapkezelőket tavaly, több évtizedes távlatban vizsgálva azonban nincs gond a megtérüléssel.
A jelentős visszaesést elszenvedett részvénypiacon hogyan lehetett tavaly pozitív hozamot elérni?
Kifejezetten jól teljesített a dél-amerikai alapunk, amely a benne lévő részvényeken keresztül a nyersanyagpiaci árfolyam-emelkedésből, illetve a dollár erősödésből is profitált. Szükség is van arra, hogy egy alapkezelő rátaláljon a várhatóan felülteljesítő régiókra vagy szektorokra, főleg most, amikor a hagyományos, például 60/40 (60 százalék 40 százalék kötvény) befektetési stratégiák valósággal szenvednek.
Ha ránézünk a magyar hozamgörbére, továbbra is inverz. Érdemes-e ennek ellenére nézelődni a hosszú futamidejű magyar állampapírokban?
Érdemes az ügyfelek szemszögéből vizsgálni a kérdést. A legtöbb vagyont a biztosító, illetve a pénztárak helyezik el az alapkezelőnél, nyilvánvalóan ezekben a portfóliókban a hosszú távú szemléletmód és megtakarítások szerepelnek, így alapvetően kötvénytúlsúlyos befektetési politika a jellemző.
Azoknál az ügyfeleinknél, akik nem a pénzügyi szektorból jönnek, tehát nem biztosítók, nem pénztárak, ott sem látjuk azt, hogy a rövid távú gondolkodás lenne jellemző. De természetesen van pénzpiaci portfóliónk, vannak rövid és van hosszabb kötvényalapunk is. Azt gondolom, hogy a Generali portfóliómenedzserei az ősz folyamán helyesen mérték fel, hogy a hosszabb futamidejű magyar kötvények hozama már kellően vonzó, így mi is vásároltunk. Látványos és gyors korrekciót láttunk októberben, a hozamok 11 százalékról egészen 8-ig estek. Az a helyzet, hogy a kötvénypiacok az elmúlt években nem nagyon kényeztettek el minket nagy lehetőségekkel és hozamokkal. Tavaly viszont már azt láttuk, hogy
érdemes a portfóliókban felépíteni a kötvénykitettséget: sokéves előre tekintő tervekkel vagy sokéves távlatban a mostani beszállási pontokkal mindenképp ismét helye van a kötvényeknek a befektetési politikákban, portfóliókban.
A kötvényekre a lakossági befektetők is mozdultak, igaz, inkább a nekik szánt termékek kerültek fókuszba. Ahogy a korábbi sikertermék – MÁP Plusz – elvesztette a vonzerejét, rengetegen visszaváltották. Ha az alapkezelői szektor jókor jót lépett, jelentős friss tőkét tudott bevonzani.
Ez részben így van, részben nem. Évek óta tartó várakozás, hogy a Magyarországon óriási méreteket öltő készpénz-, bankbetét-, folyószámlapénz-állomány egyszer majd helyet keres magának. Amennyire tudjuk, kommunikáljuk, hogy a mostani hozam- és inflációs környezetben, aki csak teheti, megtakarítást kell képeznie.
A már kevésbé vonzó állampapírokból folyamatosan áramlik ki a tőke, a folyamat 2022 felétől gyorsult be, addig a lakosság nettó megtakarító volt, ami azért kuriózumnak tekinthető. Pozitívum, hogy nemcsak rövid kötvényekbe vagy likviditási alapokba, hanem hosszú kötvényeket tartó alapokba is érkeztek pénzek.
A lakosság pénzügyi tudatossága azonban még nem kielégítő, sokan nem értik, hogy ez az inflációs környezet, amiben most vagyunk, mit is jelent valójában. Többeknek az a kihívás, amivel most szembesülünk, egészen új, főleg a fiatalabb korosztály számára.
A másik vélemény pedig az, hogy a tizenöt százalékos éves átlagos mellett kevesebb megtakarítható pénze marad az embereknek.
Igen, ez valós kockázat, és az alapkezelőnél, illetve a biztosítónál is készültünk erre a helyzetre. Augusztus-szeptemberben egy hónapon keresztül tapasztaltunk nagyobb megugrást a vagyonkiáramlásban, de a következő hónapokban normalizálódott a helyzet. Arra számítottam, hogy a mostani gazdasági szituációban sok kisebb vállalkozás az energiaárak miatt nagyon nehéz helyzetbe kerül, emiatt a megtakarításait elkezdi felélni. Ugyanez kihathat a biztosítási díjak befizetésére. De a számok eddig még megnyugtatók, tehát nem tapasztalunk ilyen szintű kiáramlást. Inkább kihívást jelentenek számunkra az alternatív befektetési formák, tehát az állampapírok, a fix lekötött betétek vagy a vállalati kötvények által támasztott verseny.
Aki viszont tudatos a pénzügyekben, annak van hozamelvárása, és ha jól sejtjük, egyre magasabb megtérülést vár el egy befektetéstől.
Igen, de az éves átlagos infláció feletti hozam nem érhető el kizárólag fixed income eszközökkel, muszáj nagyobb kockázatot vállalni.
Az idén velünk maradnak a tavalyi kockázatok, vagy lehet szó nyugodtabb külső környezetről?
Attól, hogy átszilvesztereztünk egy éjszakát, nem változott meg valójában semmi. Egészen biztos a félelmek között szerepel az infláció megfelelő kezelése. Milyen lesz az inflációs pálya? Hogyan lehet kezelni, milyen további szigorítás szükséges, vagy mennyire indulhat meg a lazítás? Alapvetően befolyásolják az eszközök értékelését ezen túl a recessziós várakozások, vagy a alakulása.
Összességében 2022 második feléhez vagy végéhez képest nem sokat változott a helyzet, és a háborús gócpontok vagy kockázatok továbbra is részei a befektetési döntéseknek.
Szóba került a dél-amerikai részvénypiac, de hogyan látja a régiónkat? Elemzők gyakran hangoztatják, hogy évek óta nem látott alacsony értékeltség mellett forognak a magyar vagy akár a régiós részvények.
A CEE-régióban van a legnagyobb tapasztalatunk, és látunk is felértékelődési potenciált. Bár hozzátenném, hogy nagyon közel vagyunk az orosz–ukrán konfliktushoz, ami az eszközárakon is meglátszódik. Abban hiszünk, hogy lehet a térségben találni megfelelő árazású eszközöket.
Kockázat persze van, elég, ha a régió több országában bevezetett extraprofitadózásra gondolunk,
vagy arra, hogy a szabályozói környezet esetleges változása kedvezőtlenül befolyásolhatja az egyes vállalatok eredménytermelő képességét. De még ezzel együtt is lehet találni jó eszközöket.
Több befektetési alap nagyon megégette magát az orosz eszközökkel. Hogy alakult ez a Generalinál?
Nem volt az alapkezelőnek sem ukrán, sem orosz kitettsége. Csoportszinten igen, de azt időben és tudatosan leépítette. Tehát nem kellett alapokat felfüggesztenünk, vagy nem volt olyan alapunk, amelynek a teljesítményét leronthatták volna a bennük lévő orosz eszközök. A kockázatvállalási politikánk óvatos, és ez most hatványozottan kifizetődött.
Szerepel a tervek között, hogy új alapot indítanak?
Az első két negyedévben nem ez a fókusz, hanem a meglévő alapok átalakítása ESG-kké. A működésünkbe és a befektetési folyamatainkba fokozatosan építjük be az ESG-szempontokat. Elsősorban a lakossági ügyfelek körében látjuk azt a réteget, amely hajlandó akár potenciális hozamot is feláldozni, ha ilyen típusú befektetésekről van szó. Ha pedig általánosságban nézzük, akkor szívesen fizet magasabb árat egy termékért, vagy díjat egy szolgáltatásért, ha az fenntartható, illetve zöld.
Mennyi változást hozott 2022 az abszolút hozamú alapok kezelésében?
Az év második felében az abszolútos portfóliókban is elkezdtünk kötvényoldalon komolyabb pozíciókat felvenni, és adott esetben a durációt is hosszítani. Ez igaz az állampapírpiac mellett a vállalati kötvényekre is. A hazai piac az utóbbiban nem erős, de a régióban rengeteg a magas hozamszinten kereskedett hitelpapír. A fixed income portfólióinkban persze még a magyar állampapírok szerepelnek a legnagyobb súllyal, de valamelyest növeltük a vállalati kötvények arányát az elmúlt hónapokban.
A nem forintos vállalati kötvényekkel, a devizakitettséget lefedezve, egészen szép hozamokat lehet elérni hosszabb távon is.
