A bérelhető raktárhelyiségeket ipari mennyiségben kínáló Public Storage megunta a parttalan vitatkozást kisebb riválisa, a Life Storage vezetőivel, és a cég részvényeseihez fordult vételi ajánlatával. A Public Storage 11 milliárd dollár összértékű ellenséges felvásárlási ajánlatot tett, és zsírosnak egyelőre nem igazán mondható prémiummal kecsegteti a Life Storage tulajdonosait, akik minden egyes részvényükért cserébe 0,4192 Public Storage-részvényt kapnának.

Fotó: Jerry Bergquist
Az ajánlat 19 százalékos prémiumot jelent a két részvény pénteki húsznapos, volumennel súlyozott átlagára alapján. A piacvezető és 54,2 milliárd dolláros értéket képviselő Public Storage decemberben a színfalak mögött tette meg első ajánlatát a Life Storage-ra. Azt lesöpörték, majd egy feltuningolt, a mostanihoz hasonló ajánlattal jelentkeztek, de azt is visszautasították. December végén és január végén is azt írták vissza, hogy
a Life Storage nem eladó, nem hajlandók erről párbeszédet nyitni.
Ezt csalódottsággal vette tudomásul a Public Storage, azaz mégsem vette tudomásul, s ezután állt a nyilvánosság elé immár ellenséges ajánlatával. Erre Life Storage közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy meg fogják vizsgálni a beérkezett ajánlatot és azt, hogy az mennyiben szolgálja a vállalat üzleti céljait és valamennyi részvényesének érdekeit.
Vélhetően ezt már a korábbi ajánlatok esetében is megtették, és akkor nemleges volt a válasz. Pedig az adósságátvállalással együtt 15 milliárd dolláros ügylet az idei év eddigi legnagyobb tranzakciója lehetne. S hogy a Public Storage a sajt részvényeseit is az ügy mellé állítsa, bejelentette, hogy negyedéves osztalékát részvényenként két dollárról háromra emeli.

A kaliforniai Glendale-ből irányított, fél évszázados múltra visszatekintő Public Storage-nek világszerte 2500 lerakata van, ahol 5500-an nyitják-csukják a rekeszeket és intézik a bérbeadással kapcsolatos papírmunkát. Az Egyesült Államokban, ahol a röghöz kötöttség gyakorlatilag ismeretlen fogalom, az emberek ingóságaikat rendszerint ilyen zárt tárolókban helyezik el.
Aki a bérleti díjat tartósan nem fizeti, annak a feltört tárolójában lévő ingóságainak értékesítéséből hajtják be a követelésüket a raktárdepó üzemeltetői.
Erre külön keselyűszakma repült rá,
akik a bokszok teljes tartalmára licitálnak, aztán a nyertes vagy kincsre lel, vagy árában tudja továbbpasszolni a modern kori ószereseknek az árut. Vagy bukik rajta.
A depószakma is megszenvedte a pandémiát, az otthonaikba kényszerült emberek ritkábban költöztek, az ipari megrendelések is jelentősen csökkentek, szolgáltatásaik iránt megcsappant az igény.
A pandémiát követő gyors felpattanás a raktárüzemeltetők számára is enyhülést hozott,
de a költségcsökkentési kényszer miatt konszolidációs hullám is elindult ezen a fronton. A szinergiák kihasználása is fő helyen szerepel a Public Storage indoklásában, s ezt érvet az elemzők is megalapozottnak tartják. S ha a Life Storage végképp nem a Public Storage-ben látná az ideális partnerét, annak erőfeszítéseire az ingatlanos szakma nagyobb képviselői is felfigyelnek, és beszállhatnak a licitbe, nem szólva a folyamatosan prédára vadászó magántőke-társaságokról.

Fotó: Getty Images
Az ingatlanalapok (REIT) – amilyen a Public Storage és a Life Storage is – tavaly igen aktív szereplői voltak a vállalategyesülési és felvásárlási (M&A) piacnak, ahol
együttesen 83 milliárd dollár értékű tranzakcióban vettek részt.
A legnagyobb üzletet a Magyarországon is aktív Prologis bonyolította le, amely addig udvarolt a Duke Realty nevű versenytársának, amíg az a kitartó ellenkezés után rá nem bólintott a világ legnagyobb raktárüzemeltetője által tett 26 milliárd dolláros ajánlatra.