Titkolta kínai jelenlétét a vezető kriptotőzsde, a Binance, noha a vállalat vezetői többször is arról nyilatkoztak, hogy kivonultak az országból, miután az ország alig pár hónappal a Binance 2017-es alapítását követően szigorított a kriptoeszközök szabályozásán – derül ki a vállalat belső dokumentumaiból.
Peking iparágat övező rosszallása ellenére a Binance legalább 2019 végéig irodát is tartott fent az országban, és Changpeng Zhao (CZ) valamint más vezetők többször is kérték a dolgozókat, hogy tartsák titokban a cég kínai jelenlétét.
Egy, a Financial Times birtokába került vállalati üzenetben 2017 novemberében CZ például arról írt, hogy ezentúl nem közlik az irodák címét, valamint hozzátette, hogy a kínai alkalmazottak letagadhatják a kínai irodák tényét. A Binance azóta is igyekszik titokban tartani, hogy melyik országban találhatók alkalmazottai vagy irodái – leszámítva természetesen a nominálisan független, kifejezetten amerikai Binance.US esetét, mely azonban többek között a cég slágertermékeit sem teszi elérhetővé a felhasználók számára.
A kriptoderivatívák nyújtotta lehetőséget az FTX bukása és a Binance problémái tükrében igyekszik kihasználni a Winklevoss testvérpár is, akik az Egyesült Államokon kívül hoznának létre felületet ezek kereskedelmére, fordított irányból bejárva az előbb nemzetközi, majd amerikai tőzsdét létrehozó versenytársaik útját a The Information írása szerint.
Azonban a Binance globális oldalára nem nehéz utat találniuk az amerikai felhasználóknak – ami miatt hétfőn az Amerikai Határidős- és Árutőzsde-felügyelet (CFTC) eljárást indított a kriptotőzsdével és annak vezetőivel szemben.
A CFTC keresete szerint a Binance szándékosan titkolja, hogy hol van a cég központja, és az a közlés, amely szerint a központ ott van, ahol CZ, csupán a szabályozás alóli kibújás célját szolgálja.
A Financial Times birtokába került dokumentumok között olyan is található, amelyben 2019 végén a Binance alkalmazottai egy sajtóértesülést vitatnak meg, mely szerint a cég Pekingben nyitott irodát. Az üzenetek közül az egyik arra emlékezteti a dolgozókat, hogy nyilvánosan csak Máltában, Szingapúrban és Ugandában vannak irodáik.
A lap értesüléseit kommentálva a Binance szerencsétlennek nevezte, hogy névtelen forrásokra, kriptoszempontból ősrégi történetekre hivatkozva, drámaian félreértelmezik a történteket, így az információk nem festenek valós képet a Binance működéséről.
A nyilvánosság előtt CZ többször is tagadta, hogy a Binance kínai cég lenne, egy tavalyi blogposztban például arról írt, hogy az országban csupán néhány ügyfélszolgálati munkatárs maradt 2018 végére. Noha a Binance-vezér Kínában született, kanadai állampolgársága is van, miután szüleivel még gyerekként Kanadába költözött.
A Binance szerint az eredeti alapítócsapat Sanghajban hozta létre a vállalatot, ám a cég megszervezése után két hónappal, még a cég formális megalapítása előtt elhagyta Kínát, ahol sosem hoztak létre vállalatot vagy regisztrálták tevékenységüket a hatóságoknál.
A világ legnagyobb kriptotőzsdéjének nemcsak a CFTC-vel gyűlik meg a baja az Egyesült Államokban, de az Amerikába irányuló külföldi befektetéseket vizsgáló bizottság is kérdéseket vetett fel a Binance.US azon tervével kapcsolatban, amely szerint megvásárolnák a csődbe ment kriptohitelezőt, a Voyager Digitalt.
A bizottság egy tagja pont a Binance kínai kötődését vetette fel a tranzakcióval kapcsolatos vizsgálat során.
A kriptotőzsde szerint amerikai leánya csupán a technológiát licenceli az anyavállalattól, egyébként működése független. Azonban a két cég közötti kapcsolat létezik, például az amerikai leányvállalat tulajdonosa is CZ. Szerdán a közösségi médiában több jelentés is megjelent azzal kapcsolatban, hogy a Binance.US banki tranzakciói nem működnek. A cég szerint ez csak a felhasználók kis részét érintette.
A kriptotőzsde szerint azonban a kínai kormány, hasonlóan az összes többi kormányhoz, nem fér hozzá a Binance adataihoz, leszámítva a hatósági kéréseket. A CFTC hétfői keresete szerint egyébként ezekről a hatósági megkeresésekről a Binance értesítette a VIP-ügyfeleit.
A vállalat belső dokumentumai szerint Kína a kriptoszabályozás szigorítását követően is fontos maradt a Binance számára. 2018-ban a vállalat közölte dolgozóival, hogy egy sanghaji bank segítségével juthatnak a bérükhöz, egy évvel később pedig a kínai dolgozókat arra kérte, hogy vegyenek részt egy belföldi, adózással kapcsolatos gyűlésen.
Az iratok arra is utalnak, hogy a Binance a kínai hatóságok előtt is igyekezett rejtve maradni, így
2018-ban egy vezető azt közölte a sanghaji dolgozókkal, hogy ne viseljenek az irodák közelében a vállalat logójával díszített ruhákat vagy kiegészítőket, sőt, ez szigorúan tilos.
A sanghaji irodát képzésekre és különböző eseményekre is használták, és még 2019-ben – két évvel a hivatalos távozás után – is kerestek oda adatelemzőt és elszámolási specialistát.
Hasonlóan az amerikai kereskedők hozzáférését biztosító megoldáshoz, a kínai dolgozókat is arra kérték, hogy VPN segítségével rejtsék el valódi helyüket.
Noha azt a Financial Times nem tudta megállapítani, hogy a dokumentumokban csaknem 2020-ig emlegetett irodákat továbbra is használja-e a Binance, ám egy volt dolgozó szerint a cég fejlesztői továbbra is Kínában vannak.
