A hatékony portfólió kialakításának problematikája több egyéb nehézséget is hoz magával, és a válasz erre a kérdésre nagymértékben függ az egyén hasznossági céljaitól. A Harry Markowitz által kreált megközelítés már egy ideje velünk van, de mégis kevesen alkalmazzák, vagy még pontosabban fogalmazva a mögöttes intuíciót nem teljesen tették magukévá. A portfólióoptimalizációs technikákról úgy általánosságban elmondható, valahogy próbálják megragadni a várható hozam és a várható kockázat közötti összefüggést, és ezek figyelembevétele mentén határozzák meg az egyéni elemek vagy eszközosztályok, régiók súlyát.

Stressed business man crypto trader broker investor analyzing stock exchange market crypto trading decreasing chart data fall down loss, desperate about losing money of crisis, recession, inflation.
Fotó: Shutterstock

Ez az összefüggés rém egyszerű, 

a nagyobb hozamot csak nagyobb ingadozás vállalása mellett érhetjük el. 

A megvalósítás már annál bonyolultabb, és sokszor historikus adatok felhasználása nélkül nehezen is kivitelezhető.

Még ha a várható hozamot meg is tudnánk becsülni, az adott eszközosztály kockázatát/szórását már egy fokkal nehezebb intuitív módon. Szerencsére van azért néhány egyszerűsítésre lehetőség. A fejlett országok kockázata jellemzően kisebbnek mondható a fejlődőkhöz képest.

A kötvények ingadozása jóval kisebb a részvényekénél. 

Az árutőzsdei termékek ciklikus hozammal és hozzá a többi eszközosztályhoz képest nagyobb volatilitással rendelkeznek. A tiszta részvényportfóliók hozam-kockázat aránya (ez lehet a Sharpe-mutató is) fordított, olyan 0,3 körül van. Kötvények hozzáadása mellett viszont ez az arány 1-hez vagy akár 1 fölé is vihető, de természetesen ennek a biztonságnak az ára az alacsonyabb hozam.

Fotó: AFP

Elmondható, hogy kb. 60 százalékos kötvénykitettség hozzáadása egy részvényportfólióhoz már 1 közelébe viszi ezt az arányt. Ez azért lehet fontos, mert minél magasabb ez az arány, annál gyorsabban le tudja dolgozni a portfólió a visszaeséseket.

A részvényoldalon érdemes a kiegyensúlyozottságra törekedni, 

Európából, Amerikából és az ezeken kívüli országokból, miközben fejlett és fejlődő országokat is tudatosan bevonhatunk. A hosszú távú események előrejelzése természetesen nem lehetséges, ezért a diverzifikáció az egyetlen, de annál hatékonyabb eszközünk a kockázat csökkentésére és egy potenciálisan hatékony portfólió kialakítására.