A kormány május 31-én megjelent rendelete értelmében idén július 1-je után számos fontos változás lép életbe a Magyarországon elhelyezett befektetésekkel kapcsolatban. E változások egy része az állampapírokat érinti: a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójukban – néhány kivételtől eltekintve – legalább 60 százalékban magyar állampapírokat kötelesek tartani. 

A jogszabályi változások apropóján érdemes alaposabban szemügyre venni a hazai értékpapírpiacot, hiszen az euróban és amerikai dollárban denominált értékpapírok mellett magas hozampotenciállal rendelkező instrumentumokat találunk a forintos eszközök között is.

A Magyar Nemzeti Bank május végén 18-ról 17 százalékra csökkentette az egynapos betéti tender irányadónak számító kamatát. Ráadásul a jegybank kommunikációja alapján további kamatcsökkentésekre is lehet számítani a következő időszakban, melyek árfolyam-emelkedéseket és hozamcsökkenést okozhatnak a magyar állampapírok piacán. 
2022 októberében a kötvényhozamok világszerte többéves csúcson voltak, a 10 és 20 éves futamidejű magyar államkötvények lejárati hozamai például 10 százalék felett jártak. Ebben az időszakban a másodpiacon jellemzően már a külföldi befektetők is megjelenhettek, hiszen a forgalom ugrásszerűen megnövekedett például a 2041-es, 3 százalékos kamatozású „A” sorozatban, illetve a 2051-ben lejáró, 4 százalékos kamatozással rendelkező „G” sorozatú értékpapírokban.  

Bár a befektetőket az állampapírok kapcsán elsősorban a futamidő végéig történő tartással elérhető hozamok foglalkoztatják, érdemes azonban kicsit mélyebben is megvizsgálni egy-egy instrumentum rövidebb távú teljesítményét is. Szeretném kiemelni, hogy a most következő részletek egy igen szélsőséges példát mutatnak be, azonban valós számokat láthatnak az olvasók. A 20 éves állampapírhozam csökkenése következtében – jelenleg az 52 hetes mélyponton tartózkodik – 8 hónap leforgása alatt nominálisan akár több mint 30 százalékot is realizálhatott az a befektető, aki vállalta a távoli lejáratok kockázatát. Az új kibocsátású, magas kamatozású és inflációkövető papírok ismét népszerűségnek örvendenek, de a már piacon lévő, alacsonyabb kamatszelvényű kötvények árfolyamán elérhető hozampotenciált is érdemes ismételten megvizsgálni. Így továbbra is vonzó alternatívát találhatnak a mérsékelt kockázat mellett lejáratig tartani szándékozó befektetők, és a másodlagos piaci lehetőségeket megragadó spekulánsok is. 
Többször felmerül a befektetőkben, hogy ha magyar állampapírról beszélünk, akkor a lehető legjobbat próbálják megtalálni, és felülsúlyozni vagy akár még túlsúlyozni is azt. Véleményem szerint egy jól diverzifikált és átgondolt stratégiával felépített portfólióba több különböző lejárattal rendelkező értékpapír is beilleszthető, hiszen az alternatívák széles tárháza ismert.  

Konkrét példával élve, a diszkontkincstárjegyeken túl – melyek az elmúlt pár hónapban ismét nagyobb teret kaptak – a 2041/A, illetve a 2051/G kötvények már a mögöttünk hagyott fél év során is bebizonyították, hogy méltó elemei lehetnek egy befektetési portfóliónak.   
A cikk elején említett, júliustól gyakorlatilag kötelező allokáció következményeként a magyar államkötvények piaca újabb lendületet kaphat, ami remek beszállási lehetőségeket nyújthat azon befektetők számára, akik még nem hosszítottak a kötvényportfóliójuk lejáratán.