Vlagyimir Putyin orosz elnök már a hét végén elrendelte a Danone és a Carlsberg oroszországi érdekeltségeinek lefoglalását. Kedden az orosz kormány Jakub Zakrijevet, Csecsenföld mezőgazdasági miniszterét, Kadirov csecsen elnök unokaöccsét nevezte ki a Danone üzletág élére. Míg Taimuraz Bollojev, Putyin régi barátja s a milliárdos Kovalcsuk fivérek üzlettársa lett a Carlsberg Baltika leányvállalatának igazgatója. Mind a Kovalcsuk testvérek, mind Kadirov a nyugati szankciókban nevesített oroszországi személyek.
– fogalmazott egy név nélkül megszólaltatott orosz oligarcha, aki a Financial Times szerint évtizedek óta ismeri Putyin elnököt. Hozzátéve: Putyin célja, hogy
fájdalmat okozzon a Nyugatnak, és zsákmányhoz juttassa híveit.
A Kreml lépése egyúttal üzenet a világnak. Ahogy Alexandra Prokopenko, a Carnegie Russia Eurasia Center nem rezidens kutatója fogalmazott:
A nyugati vagyon nincs többé biztonságban Oroszországban.
Hozzátette: Moszkva most abban a helyzetben van, hogy
elkobozhatja a nyugati tulajdont, s odaadhatja a rezsim támogatóinak.
Ezek a nyugati leányvállalatok azért értékesek az orosz oligarcháknak, mert nyereségesek és jól menedzseltek, vagyis az új tulajdonos egyszerűen megcsapolhatja a pénzforgalmat.
A Danone tavaly ősszel jelentette be, hogy akár egymilliárd eurót is bukhat az oroszországi kivonuláson. Az ügyhöz közel álló személyek szerint a lefoglaláskor már csak napok választották el attól, hogy lezárja az orosz érdekeltség eladását. Míg a Carlsberg pár hete közölte, hogy eladta az orosz érdekeltségeit, de a vevőt és a vételárat nem hozták nyilvánosságra.
A Baltikának nyolc sörfőzdéje van Oroszországban, és 8400 alkalmazottat foglalkoztat,
ami a Carlsberg globális létszámának 20 százaléka.
A Yale kutatása szerint az Oroszországban korábban érdekelt, ezer multinacionális vállalat közül 400 folytatta tevékenységét az ukrajnai háború és a nyugati szankciók után, köztük a Pepsi, a Procter & Gamble és az Unilever.
Oroszország nagyon
megnehezítette a külföldi cégek távozását.
Tavaly decemberben a Kreml olyan szabályokat fogadott el, amelyek alapján az orosz kormány értékeli a külföldi társaság által értékesített eszközöket. Az eladó pedig köteles az eszközt 50 százalékos diszkonttal értékesíteni, s a tranzakciós ár 10 százalékának megfelelő kilépési adót vetettek ki.
