A hazai elmúlt hetekben felpörgő forgalma és néhány például az OTP, az Opus vagy éppen az Appeninn sikersztorija mellett kevésbé tűnt fel, ám sor került még egy váratlan fordulatra a pesti börzén, ami nem más, mint hogy kereskedni kezdtek a Magyar Bankholding (MBH) részvényeivel.
Elvileg természetes lenne a dolog, hiszen ha már egy cég a parkettre lép, mi más is történhetne a papírjaival.
Az MBH, illetve jogelődje a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) esetében azonban korántsem ez volt a helyzet. Az MKB 100 millió darab 1000 forint névértékű részvényét 2019. május végén vezették be a tőzsdére 1972 forintos részvényenkénti bevezetési áron, miután a kormány a korábban a bajor Bayerische Landesbank tulajdonában álló pénzintézetet szorult helyzetéből megmentette. Az EU pedig az állami segítségnyújtás feltételéül egyebek mellett a tőzsdére lépést szabta.
Az már nem volt kritérium, hogy kereskedjenek is a papírokkal, úgyhogy kvázi alvó részvénnyé váltak a Standard kategóriában, és ez így maradt egészen idén augusztus 2-ig, amikor is megtört a jég, és gazdát cserélt néhány papír. Az első ügyletre egy nappal azután került sor, hogy a Takarékbank beolvadása eredményeképpen kibocsátott 830 667 darab, a korábbiakban kibocsátott törzsrészvényekkel mindenben azonos jogokat biztosító részvényt a BÉT-re bevezették.
Több mint négy évig tartó Csipkerózsika-álmát követően tehát augusztus második napján elkelt 50 darab részvény 12 ezer forintos árfolyamon, majd másnap ugyanezen a kurzuson már több száz papír talált új tulajdonosra.
A múlt héten azonban már nem tudta tartani kurzusát, és értékéből folyamatosan veszítve, 10 ezer forint alá is beesett, az eddigi mélypontot pedig kedden érte el 6000 forinttal, utoljára pedig 6600 forinton kötöttek rá ügyletet.
Meglehetősen bizonytalanok tehát a befektetők, hogy hová tegyék az MBH-t, amely a korábbi MKB, Budapest Bank és Takarékbank fúziójából jött létre, átvéve az orosz Sberbank uniós szankciók áldozatává vált magyar leányának hitelállományát is.
Az MBH Bank legfrissebb pénzügyi jelentése alapján 10 447 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és több mint 90 milliárd forint korrigált adózás utáni eredménnyel zárta 2023 első negyedévét.
Egy részvényre jutó korrigált negyedéves nettó nyeresége pedig 1139 forint volt, amihez képest rendkívül alacsonynak tűnik a 6000 vagy 6600 forintos kurzus is, bár a banki különadó elvitte a tavalyi 107 milliárd forintos csoportszintű számviteli eredménye 70 százalékát.
Mindenesetre valószínűleg nem túlzás kijelenteni, hogy ha rendszeres kereskedés alakulna ki az immár messze második legnagyobb hazai bank részvényeivel, a bankcsoport mérlegfőösszegére, az országot átszövő fiókhálózatára – amellyel még az OTP-ét is megelőzi – tekintettel új blue chipet köszönthetnénk a parketten. Bizalomerősítés céljából persze nem ártana egy nyilvános kibocsátás sem.
A bank tőzsdei kapitalizációja ugyanakkor már 6600 forintos árfolyamon is meghaladja a 2300 milliárd forintot, miközben a Mol piaci értéke jelenleg 2200 milliárd forint.
Az MBH Bank jelenleg mintegy kétmillió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Jogelődjeinek köszönhetően pedig már az indulásakor piacvezető számos területen, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágakban. Tavaly a 419 milliárd forintos nettó kamatbevétele 6 milliárd forinttal még az OTP magyar bankjáét is meghaladta.
A hónap utolsó napján pedig azt is megtudhatjuk, hogy sikerült az újonnan létrejött holding második negyedéve.
