Az előzetes elemzői várakozásokkal összhangban 250 bázisponttal, 45 százalékra emelte az irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes repókamat szintjét a török jegybank, több mint 20 éve nem látott magasságba felnyomva a mutatót. A mai emelés a nyolcadik monetáris szigorítási lépést jelenti a tavaly nyáron beállt gazdaságpolitikai fordulat óta, melynek során egy korábbi Wall Street-i bankár, Hafize Gaye Erkan vette át az ország jegybankjának vezetését.
Fotó: Shutterstock
A török jegybank történetében szinte példátlanul hosszú ideje tartó szigorítás ezzel végéhez érkezhetett, mivel a monetáris politikai szakemberek a döntést követő közleményükben kiemelték: az elérhető adatok alapján elmondható, hogy a kamatkörnyezet elérte az letöréséhez szükséges szigort, melyet addig fenn is tartanak majd, ameddig csak szükséges.
A nyáron beállt jegybanki fordulat óta az alapkamat szintje ötszörösére nőtt, azonban egyes vélekedések szerint még ez is kevés lehet a pénzromlás mértékének kívánt szintre szorításához, így amennyiben a kamatemelések sorát valóban le is zárja a központi bank, könnyen elképzelhető, hogy szükség lesz további, a piaci likviditást csökkentő intézkedésekre is, mint például rövid lejáratú államkötvény-kibocsátásokra, vagy a banki tartalékráták növelésére, hogy a célszint környékére tudják csökkenteni az infláció mértékét.
Mást mondanak a török jegybankárok és a befektetési bankok
A jegybankárok kijelentései ellenére a vezető befektetési bankok körében messze nincs egyetértés arról, hogy merre indulhat majd meg a török monetáris politika a közeljövőben. A Morgan Stanley és a Goldman Sachs elemzői kamatvágásokra számítanak az év második felében, míg a JPMorgan szakértői egy hosszan magasan tartott alapkamatszintre rendezkednek be, melyet akár még további szigorítások is követhetnek az év későbbi szakaszában, ha az infláció letörése a jelenlegi szintek mellett lehetetlennek bizonyulna.
A pénzromlás mértéke decemberben éves összehasonlításban 64,8 százalékra gyorsult, a jegybanki előrejelzések szerint azonban az infláció idén májusban, 75 százalék környékén tetőzhet majd, mielőtt az év végére 37 százalék környékére szelídül.
A drasztikus kamatemelési dömping ugyan a piacok számára kedvezőnek bizonyult, a gazdaság teljesítményére rányomta bélyegét: az ipari termelés visszaesése magasba emelte a munkanélküliségi rátát, ami kifejezetten rossz hír Erdogan kormánypártja számára, amelynek márciusban önkormányzati választásokon kell majd ismételten elnyernie a lakosság bizalmát.
A jegybank monetáris politikai fordulata azonban egyelőre nemcsak az infláció elleni harcban bizonyult kevésnek, de a líra évek óta tartó értékvesztésének sem tudott gátat szabni: a dollár a hatszorosára drágult a török devizához képest az elmúlt öt év során, az elemzői konszenzus pedig a dinamika hosszú távú fennmaradását valószínűsíti.
