Csaknem felével, 49 százalékkal emelkedik jövőre a török egy egyszeri kiigazítással. Ez azt jelenti, hogy 17 ezer török líra (199 ezer forint) lesz a legkisebb nettó fizetés – derült ki Vedat Isikhan munkaügyi miniszter szerdai szavaiból.
Fotó: Shutterstock
Erdogan választása a török minimálbér és az között
A Recep Tayyip Erdogan előtt álló nagy kihívás az, hogyan nyugtathatja meg a megélhetési válság sújtotta lakosságot úgy, hogy közben az infláció mértéke egy év múlva a felére csökkenhessen.
Törökországban májusban helyhatósági választásokat tartanak, miközben az infláció elérheti a 70 százalékot. A kormány mostani bejelentése azt mutatja, hogy
kompromisszumra törekedett a szakszervezetek magas béremelési követelése és az infláció elszabadulásától tartó befektetők félelme között.
A döntés nem teljesíti a munkások akaratát: a Törökországi Munkásszakszervezetek Szövetsége 18 ezer lírás (210 ezer forint) minimálbért és kétszeri kiigazítást követelt 2024-re. Az emelés azt a szintet viszont eléri, amely már akadályozhatja a jegybank infláció letörésére irányuló intézkedéseit.
A Goldman Sachs és a Morgan Stanley korábban úgy találta, hogy 40–50 százalék közötti minimálbér-emelés esetén a központi banknak szigorítania kell.
Az infláció évek óta súlyos problémát okoz a török gazdaságban. Erdogan idei újraválasztását követően részben emiatt hagyott fel unortodox gazdaságpolitikájával, és vitte a kormányzást hagyományosabb irány felé.
Míg a kormány a hangsúlyt a hazai kereslet lehűtésére helyezte, addig a központi bank az infláció megfékezésére az ötszörösére, 42,5 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A legutóbbi kamatdöntés múlt héten volt, akkor 2,5 százalékot emeltek. A jegybank már ekkor kilátásba helyezte, hogy az infláció leszorítására januárban újból kamatot emelhet.
A központi bank előrejelzése szerint
az éves infláció decemberre 65 százalékra emelkedik, majd május körül 70 százalék fölött tetőzhet, és az év végére 36 százalékra eshet.
A legkisebb bért idén két ütemben, több mint a duplájára növelték, az intézkedés a lakosság harmadát érintette. A minimálbér összege azért lényeges, mert a többi munkavállaló fizetését ahhoz igazítják.
A legkisebb kereset megemelése erősíti „az infláció felfelé irányuló kockázatait”, de valószínűleg nem téríti le a török jegybank monetáris politikáját a kijelölt útról a QNB Finansbank közgazdászai szerint. „A szigorú monetáris és fiskális politika és a megfelelő kormányzati áremelések folytatása esetén a központi bank elérheti célszámait 2024 végére” – idézett a QNB csütörtöki jegyzetéből a Bloomberg.
Hasonlóan vélekedik a török gazdaság jövőjéről Stefan Weiler, a JPMorgan ügyvezető igazgatója, aki szerint „Törökország a jövő év potenciális nagy sztorija lehet”.
Törökország: megtörtént az irányváltás, mégis szárnyal az infláció és szakad a líraA török gazdaság az idén erőteljesen bővülni fog ugyan, a következő két évben azonban hatalmas visszaesésre számítanak a növekedés ütemében az elemzők, a pénzromlás pedig megállíthatatlannak tűnik. Erdogan új gazdasági kabinetének bőven van tennivalója. |
