A fogyasztószerekről lehet, csak nem érdemes leállni
A Business Insider és a Goldman Sachs szerint a fogyókúrás gyógyszerek piaca 2030-ra csaknem százmilliárd dollárt tesz majd ki, de a konzervatívabb Morgan Stanley is 80 milliárdos kereslettel számol.
Az Eli Lilly és a Novo Nordisk az a két vállalat, amelyik vezető terápiaként használt GLP-1-receptor-agonisták előállításán osztozik a piacon, de a trónkövetelők sora hosszú.
Ennek nem csak az az oka, hogy folyamatosan érkeznek a kutatási eredmények, amelyek szerint az elhízás mellett más, következményként fellépő betegségek, mint pl. a súlyos szív- és érrendszeri események esetében is biztatók a vizsgálatok. De ahogy az idő telik, az is egyre jobban látszik, hogy aki abbahagyja a szerek használatát, 12–18 hónapon belül nagy eséllyel visszahízza a leadott kilókat. Ennek elkerülése
egy egész életre szóló elköteleződést, és nem mellesleg a gyógyszervállalatok számára állandó bevételt jelent.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a WHO adatai szerint 2020-ban a világ teljes lakosságának több mint 40 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott, és a következő 10 évben ez 50 százalék fölé emelkedhet, akkor már nem tartjuk túl optimistának a fenti előrejelzéseket. Persze nagy kérdés, hogy hányan és mennyiért, milyen gyógyszerekhez juthatnak majd hozzá, milyen biztosítási támogatottság mellett.
Kis túlzással a mobiltelefonok elterjedéséhez hasonlíthatjuk ezt a piacot, hacsak a hosszabb szerhasználat során fel nem merülnek problémák. Ez gyakori a gyógyszerpiacon, ezért nagy óvatossággal kell kezelni azokat a híreket, hogy a fogyás következtében a korábban meddő nők is teherbe eshetnek. A magzatra gyakorolt hatásról még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időtartamú megfigyelések, és jó eséllyel a fiatalokra, gyerekekre, csecsemőkre és magzatokra vonatkozó kísérletek csak hosszabb idő elteltével kezdődhetnek majd meg.
A technológiai fejlődés itt is elkerülhetetlen lesz. Ha a mobiltelefonos analógiát kívánjuk követni, a jelenlegi mellékhatások és negatív következmények nagy lehetőséget jelentenek a többi gyógyszervállalat számára is.
Veszélyes abbahagyni
Mivel a kalóriadeficit idején a szervezet az izomzathoz nyúl, a fogyasztószerek abbahagyásának és a visszahízásnak az az egyik nagy veszélye, hogy a korábbi testzsírarányhoz képest az abbahagyás után egy még kedvezőtlenebb állapot alakul ki.
Az egyik fő irány annak a kutatása, hogy hogyan lehet az izomvesztést megakadályozni.
A Bloomberg összefoglalója szerint a Regeneron, a Roche és az Eli Lilly is az izomzat fenntartását vagy akár növelését célozza meg új kísérleteiben.
Jó eséllyel ennek eléréséhez a fogyási fázisban egy kiegészítő gyógyszer szedésére is szükség lesz, mivel az izomtömeg csökkenéséért egy fehérje felel, és ezt közvetlenül a GLP-1-receptor-agonistákkal nem lehet befolyásolni.
Számos más vállalat, így pl. a Pfizer, az Amgen, a Viking Therapeutics, az Altimmune, a Structure Therapeutics és a Boehringer Ingelheim is nagyon hasonló terveken dolgozik. A verseny most még nincs eldöntve, a piac növekedésének ütemét pedig alig lehet előre jelezni. A múltbeli teljesítmény természetesen nem megbízható mutatója a jövőbeni eredményeknek, mint minden úttörő projektben, itt is fokozott a kockázat, és jókora árfolyam-ingadozásokra is fel kell készülni.
A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.
