Hernádi Zsolt : amíg nem szólunk, nem kell aggódni a Lukoil-ügyben
Ha csak a Molt érintette volna az adóhelyzet, akkor a szokásos, szűk körű csatornákon mondta volna el a véleményét azoknak, akiknek szánta, de most úgy érezte, szélesebb körben is be kell mutatnia álláspontját – mondta Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója Rónai Egon kérdésére az MCC Feszten, amellyel a televíziós műsorvezető a Mol-vezér pár napja a Mandineren megjelent véleménycikkét firtatta.
Ebben a Mol vezetője kritizálta a kormány adópolitikáját.
Az is kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz pluszérték. A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!
– írta múlt heti cikkében a Mol első embere.
Válaszában Hernádi Zsolt elmondta, aggódó hangját azért emelte fel, mert már nem a Mol a lényeg, hanem a magyar gazdaságpolitika diszfunkciója. Véleménye szerint ilyen különadó rendszerrel elmaradnak majd az ipari beruházások. Kijelentette, bármikor lehet havária, példaként említette a Covidot vagy a háborút.
De az, hogy utána mi történik és mennyi ideig hivatkozunk erre, már nem mindegy
– szögezte le.
Kifogásait a kormány több tagjának is jelezte, a véleménycikkére nem kapott írásos választ. Kifejtette, azért látja annak hatását, ugyanis több állami vállalatnál elrendelték a költségcsökkentést, amit jó iránynak nevez, hiszen fontos odafigyelni a kiadásokra.
Másfél éve több a lyukfoltozás, mint a stratégiai gondolkodás
– mondta a beszélgetés során. Állítása szerint egy magáncég nem olyan, mint az állam, nem tudja korlátlanul növelni a bevételeit, csak a saját hatékonyságát tudja optimalizálni.
Meglepték Hernádi Zsoltot az ukránok
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna elzárta Magyarország és Szlovákia számára a Lukoil kőolajtranszportját, Hernádi Zsolt elmondta, meglepte Kijev lépésre és egyelőre nem kaptak választ arra, miért lépték ezt meg.
Az eset abszurditását mutatja, hogy mint Hernádi kijelentette:
Ukrajna a Lukoilt szankcionálta, amely nem szerepel az uniós szankciós listán, holott van olyan orosz vállalat, amelynek engedi a termékét átengedni országát, hiába van szankciós listán.
A Mol azon van, hogy stabilizálja a helyzetet, folytatnak tárgyalásokat, azonban igyekezett mindenkit megnyugtatni, a jelenlegi helyzetben a számszerűsíthető kár nem olyan nagy, mint a nem számszerűsíthető, ugyanis a bizalom megingott.
A kockázatok megnőttek. A Lukoil második legnagyobb kitermelő Oroszországban. Ha a Lukoilt helyettesíteni kell, az nagyon nehéz feladat
– szögezte le.
Mint elmondta, keleti irányból nagykapacitású vezetéken jön hazánkba a kőolaj, ha a Barátság-vezetéken való szállítás megáll, akkor csak egy útvonala marad, a déli irány.
Melyik jobb, ha két irányból jöhet hazánkba az olaj vagy ha egy?
– tette fel a kérdést a Mol vezetője, aki szerint a háború kitörése után a horvát kőolajszállításért felelős vállalat rögtön megemelte a szállítási díját a korábbi többszörösére. Kijelentette, korábban a Mol is akarta csökkenteni az Oroszországtól való függőségét, muszáj volt alternatívát keresni a háború kitörése után.
Ha a Mol nem szól, nem kell aggódni
A hirtelen nem jönne Oroszországból a szállítás, tengeren még mindig tudunk behozni, ez a lehetőség adott. Az a mennyiség, amit az oroszok nem tudnak eladni Európának, eladják Indiának, onnan pedig feldolgozott formában visszajön Európába. Ennek van egy kis ökológiai lábnyoma
– mondta Hernádi.
Azzal kapcsolatban, hogy Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón azt mondta, szeptemberre üzemanyaghiány lehet, a Mol vezetője úgy reagált, az árstop miatt hamarabb lenne mint a mostani helyzetben. Úgy szólt, 90 napnyi tartalék van a hazai tárolókban, ez alatt az idő alatt tudják pótolni a kieső mennyiséget.
Amíg mi nem szólalunk meg, nem kell aggódni
– folytatta.
Túl gyors az elektromos átállás
Az elektromos autók ügyében Hernádi Zsolt azt mondta, a világ túlzott tempóban akar átállni az elektromos járművekre, úgy látja 2030-ig biztosan növekedni fog a benzin és a gázolaj értékesítése globálisan.
Az Európai Uniót tekintve az adatai szerint ez másképp van, 1990-hez képest ötödével kevesebb az eladott üzemanyag mennyisége.
Mint mondta, 2023-ban az eladott autók húsz százaléka volt elektromos, és szkeptikus azzal kapcsolatban, milyen gyorsan tudja leváltani a belső égésűeket az elektromos meghajtás. Norvégia, ahol a legnagyobb európai szinten az eladott elektromos autók száma, az elektromos autó tipikusan második autó, amit városi használatra szánnak. Hosszú utakra ott is belső égésűekkel járnak.
