Gyengülési hullám borzolta a visegrádi devizák piacát
Álmosan kezdte a hetet a forint. Hétfőn reggel a svájci frankkal szemben erősödött, de az euró és a dollár ellenében a péntek esti forintjegyzéssel várta a devizapiac a befektetőket. Délutánra azonban enyhe forintgyengülés bontakozott ki. Az euró-forint visszatért a 394–395-ös ellenállási zónába.
Különösebb fundamentális magyarázatot nem kínáltak a hétfői hírek. Feltűnő volt azonban, hogy a egy kisebb gyengülési hullám mindhárom visegrádi deviza piacát felkavarta. Amíg az euró-forint 392,88 közeléből 394,84 közelébe emelkedett, addig az euró-zloty 4,27 alól 4,28 fölé szúrt, az euró-cseh korona jegyzése pedig 25-ről 25,11-ig menetelt. Ám az euró-zloty hamar visszasüllyedt a kiinduló pont közelébe.
A három régiós deviza gyengülésének hátterében az euró napi mozgása állhat.
A kiábrándító európai BMI (beszerzési menedzser index) adatok hatására ugyanis lefelé vette az irányt az euró-dollár árfolyama, vagyis az euró gyengült a dollárral szemben. Már délelőtt a 30 napos mozgóátlag közelében járt a jegyzés, mely 1,108-nál képez fontos támaszt. Ám ennek letörésére ezúttal nem került sor, a kurzus hamar visszakúszott 1,11-ig.
A tapasztalatok szerint, a dollár erősödése a feltörekvő devizák, így a magyar forint, a lengyel zloty és a cseh korona gyengülését szokta okozni. Azt is észre kell venni, hogy a dollárhatás csak időleges volt, s a forint nem lépett ki a sávból. Vagyis
a reggeli oldalazást délutáni sávozás követte.
Tőzsdezárás előtt az euró-forint 394,75 közelében mozgott.
