Az interneten továbbra is komoly összegekért árulják a kétszáz forintosokat, de szinte minden címlet esetében lehet igazán drága darabokat találni. Sőt, komplett sorozatokat is árulnak azoknak, akik mélyen nyúlnának a zsebükbe.
A hibátlan állapotú, hajtás- és gyűrődésmentes, forgalomban soha nem használt bankjegyekért akár százezreket lehet kapni.
Novemberben ügyfélajánlási programot hirdetett a Magyar Államkincstár, amelynek keretében az új ügyfelek és az ajánlók is fejenként 20 000 forintot is kaphattak. A feltétel pedig az volt, hogy az új ügyfél legalább 100 000 forint névértékű állampapírt vásároljon.
Az ajánlásoknak köszönhetően a Magyar Állampapír Plusz segítségével az első évben akár 26,6 százalékos évesített hozamot lehet elérni! Ehhez az új ügyfeleknek nem volt más dolguk, mint 100 000 forint névértékben állampapírt elhelyezni december 16-ig a kincstárnál vezetett számlájukon. Az első év leteltével pedig akár vissza lehet váltani a papírt: a 100 000 forintra 5,75 százalékos hozam érhető el, ráadásul a papírt a kamatfordulót követő 5 munkanapon belül mindenféle extra költség nélkül vissza lehet váltani.
Bő egynegyedével nőtt az Erste adózás utáni eredménye az első kilenc hónapban, ami jelentős részben a díj- és jutalékbevételek dinamikus bővülésének köszönhető.
Az Erste mára a legdigitálisabb bankká vált a hazai piacon az online szolgáltatások terjedelmét és típusait figyelembe véve. Bejelentették azt is, hogy évtizedes kihagyás után ismét lakóingatlan-fejlesztést finanszíroznak.
A következő jegybankelnök november végi megnevezése és az azt követően érkező Moody’s felülvizsgálat közti pár órában erőteljesen kereste az irányt a magyar fizetőeszköz, miközben a háttérben a bivalyerős dollár árnyéka vetült az egész forex piacra.
A pozitív kivárás ugyanakkor csak a Moody’s bejelentésééig tartott: a hitelminősítő negatívra rontotta hazánk adósbesorolását, kivágva ezzel a támaszt a forint alól, mely az azt követő munkanapon történelmi mélypontra szakadt a cseh és a lengyel pénzekkel szemben, illetve kétéves gödröket ásott az euróval és a fonttal szemben is.
A háztartások készpénzállománya az egekben jár, 6891,1 milliárd forintos történelmi csúcson tetőzött szeptember végén, ebből csak egy szerény rész, 434,6 milliárd forintnyi volt a valuta. A bankbetétek állománya – Magyarországon és külföldön – 15 215,6 milliárd forint volt, ebből a hazai bankoknál lévő forintbetét 10 654 milliárd, a devizabetét 2273,5 milliárd forintot tett ki.
Miközben a hazai bankoknál lévő devizabetét-állomány lassan csökken, rekordszintre, 2 ezermilliárd forint fölé emelkedett a külföldi bankokban lévő betétek mennyisége.
Egy amerikai befektető, aki korábban üzleteket kötött Oroszországban, arra kérte az amerikai kormányt, hogy engedje meg neki az ajánlattételt a szabotált Északi Áramlat 2. gázvezetékre, ha az árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.
Az 1222 kilométer hosszú vezeték az orosz olajgazdaság koronaékszere volt, amely a hatalmas gázmezőket Európával kötötte össze. Az építése már Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója előtt befejeződött. Tulajdonosa az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom leányvállalata, amely napokkal az invázió után csődöt jelentett Svájcban. Míg 2022 szeptemberében tenger alatti robbanások pusztították el a vezeték két csomópontjának egyikét. A másik érintetlen marad, de nem használják.
A hazai deviza egy gyenge napot zárt még gyengébben november közepén, a dollárral szemben gyakorlatilag elveszett a talaj a forint alól a tőzsdei kereskedés lezárultát követően. A szakadás hátterében az állt, hogy az Egyesült Államok kemény szankciókat vetett ki a Gazprombankra, a Gazprom olajipari cég bankjára, kvázi megtiltva számukra az amerikai érintettségű entitásokkal való kereskedelmet. Ez fokozhatja a geopolitikai feszültségeket, kitettségük csökkentésére sarkallva ezzel a nyugati tőkét.
Ugyanekkor egyes EU-s tagállamok is belengettek bizonyos szankciókat egyes fehérorosz műtrágyagyártók ellen, ennek pedig a térség agráriparára volt hatása, így a félelmek a devizapiacon is könnyedén lecsapódhatnak, mindennek pedig a forint itta meg a levét.
A magyar olajtársaság november végén arról tájékoztatta a tőkepiaci szereplőket, hogy a Mol és a japán Eneos Materials Corporation adásvételi szerződést kötöttek, melynek értelmében az Eneos megvásárolja a Mol 49 százalékos részesedését az Eneos Mol Synthetic Rubber Kft.-ben (EMSR). A tranzakciót követően az Eneos az EMSR százszázalékos tulajdonosa lesz. A tranzakció várhatóan 2025 első negyedévében zárul le, a hatósági jóváhagyás függvényében.
A Mol 2015-ben kezdte meg a szintetikus gumi gyártására alkalmas üzem megvalósítását a Mol Petrolkémia területén a japán JSR Corporationnel közös vegyesvállalatban. A S-SBR- (oldószeres eljárással készült sztirol-butadién gumi) üzem 2020-ban kezdte meg a működését 60 kilotonna éves kapacitással. A JSR 51 százalékos részesedését a vegyesvállalatban 2022-ben értékesítették az Eneos részére.
Több mint fél évszázada nem teljesített olyan rosszul az arany amerikai választást követően, mint az idén: egy friss összeállítás szerint az elmúlt 13 elnökválasztást követően nem volt arra példa, hogy a sárga nemesfém 1,4 százalékos leértékelődést mutasson a voks utáni második nap végére, az is ritka viszont, amit a november 5. utáni szűk két hétben produkált a kurzus.
Az arany ugyanis ebben az időszakban több mint 7 százalékkal értékelődött le, megszakítva egy rég nem látott, több mint 30 százalékosra futó ralit, amit a jegyzés az idén év elejétől fogva elért. Azt azonban még a jelenlegi szintek mellett sem lehet mondani, hogy túladott lenne az arany: a kurzus ugyanis idén október előtt még a jelenlegi szinteket sem tudta megérinteni korábban soha.
Százmilliárd forintnyival többet lehetett vásárolni november 20-tól az eredetileg bejelentettnél a 2027/Q4 sorozatú Fix Magyar Állampapírból – közölte november közepén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az államkötvény kibocsátását október 2-án kezdték, akkor a tájékoztató 150 milliárd forint forgalomba kerüléséről szólt. Ezt növelték meg másfél hónappal az értékesítés év végi lezárulta előtt.
Az államkötvény kamata fix éves 6,5 százalék. Ez jelentősen meghaladja az akkori éves inflációt – októberben 3,2 százalékot mért a Központi Statisztika Hivatal –, illetve a Magyar Nemzeti Bank által várt rátákat. Az MNB szeptember végén közzétett inflációs jelentése erre az évre 3,5–3,9 százalék átlagos inflációt vetít előre, 2025-re 2,7–3,6 százalékot, 2026-ra 2,5–3,5 százalékot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.