Az ő munkájukat már szinte teljes egészében elvette a mesterséges intelligencia
Egyes devizapárokon az ügyletek több mint 75 százalékát már a mesterséges intelligencián (MI) alapuló algoritmusok bonyolítják le a Wall Streeten – derült ki a Bloomberg körképéből, melyet a legnagyobb befektetési bankok együttműködésével állítottak össze.
A mesterséges intelligencia és a kereskedőalgoritmusok
A lap összeállításából kiderült : a napi 7,5 ezermilliárd dolláros forgalmat lebonyolító devizapiac nagyágyúi, köztük a BNP Paribas, a JPMorgan vagy éppen a Goldman Sachs, egymással versengve igyekeznek a másikénál olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb és könnyebben kezelhető kereskedőalgoritmusokat készíteni, amelyeket már nemcsak a vállalati ügyfelek és az alapkezelők, de a fedezeti alapok is egyre nagyobb mértékben használnak fel saját működésük során.
A szakértők szerint a hatalmas tőke felett rendelkező, profi befektetők elsősorban azért használnak algoritmusokat az emberi brókerek helyett, mert ezek sokkal gyorsabbak, alaposabbak, és sokkal több adatpontot tudnak figyelembe venni a parancsok végrehajtása során, mint humán társaik, ezzel minimalizálva a tranzakciók során fellépő hibalehetőségeket. De mindez csak addig működik, amíg nem történik valami rendkívüli a piacokon: ezeket a váratlan eseményeket ugyanis az algók sok esetben nem tudják kellően, vagy kellően gyorsan lereagálni, így ilyenkor elengedhetetlen az emberi közbelépés.
Az alapvető probléma ilyenkor az, hogy a piaci likviditás egy pillantás alatt elillan, így az algoritmusok nem tudják terveik szerint nyitni-zárni pozícióikat
– mondta a Bloombergnek Joseph Pach devizapiaci szakértő, hozzátéve, hogy ezért az, hogy lassan a Wall Street ezen szegmensében teljes egészében átveszik a stafétát az algoritmusok, ahhoz vezethet, hogy egy-egy váratlan makroadat láttán hirtelen hatalmas volatilitás alakul ki a piacokon, ahogy az algók megpróbálják rendezni soraikat.
A devizapiac destabilizálásán túl azonban más fronton is okoznak gondokat az algoritmusok: mivel nemcsak minőségben, de árban is folyamatos a verseny a befektetési bankok között, ez ahhoz vezet, hogy a Wall Streetre kevesebb pénz folyik be a tranzakciók lebonyolításáért cserébe, ami jelentősen csökkenti a nagybankoknál maradó szabad készpénz mennyiségét – ez pedig az eszközök további fejlesztésére is kifejti a hatását.
A kezelési költségek csökkenésének negatív hatása annyira erőssé kezd válni, hogy félő, hogy a szabad tőke elapadása hamarosan ellehetetleníti majd az algók további fejlesztését
– emelte ki Ralf Donner, a Goldman Sachs vezető kötvénypiaci stratégája, utalva ezzel arra, hogy míg tíz évvel ezelőtt egymillió dolláronként még átlagosan 50 dollárt kértek el a megbízások teljesítéséért a nagybankok, mára ez felére csökkent.
