A 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintre emelte az alapkamatot a japán jegybank, abban bízva, hogy a növekvő bérek 2 százalék körül stabilizálják a szigetországi inflációt. A dollár-jen 156 volt a döntés előtt, míg utána némi iránykereső libikókázást követően a jen erős oldalára lendült, s 155,10 körül lelt támaszt. A kétéves japán államkötvény hozama 0,705 százalékra, 2008 októbere óta a legmagasabb szintre emelkedett.
Pénteken a japán jegybank 0,25 százalékról 0,5 százalékra emelte az egynapos lehívási kamatlábra vonatkozó célját. Ez immár a harmadik kamatemelés tavaly március óta, amikor véget vetettek a negatív kamatpolitikának. A kamatdöntést 8-1 arányban szavazták meg. A jegybank nem változtatott a jövőbeli politikára vonatkozó iránymutatásán: ha a gazdasági és árprognózisok megvalósulnak, folytatják a kamatemelést.
A pénteken megjelent inflációs adatok alapján
Japánban a vártnál jobban gyorsult az infláció,
éves alapon a várt 3,4 százalék helyett 3,6 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 3 százalékra nőtt az üzemanyagárak és az élelmiszerárak emelkedése következtében.
A jegybanki prognózis szerint az inflációs mutató a 2026 márciusával záruló évben 2,4 százalékkal, a következő évben pedig 2 százalékkal emelkedhet. Emellett arra számítanak, hogy a japán gazdaság 0,5 százalékkal bővül a folyó pénzügyi évben, szemben a korábban előre jelzett 0,6 százalékos növekedéssel. A 2026 márciusával záruló évre 1,1 százalékos, míg az azt követő évre 1 százalékos növekedést prognosztizálnak.
A következő, 0,75 százalékos kamatszint olyan, amelyet az elmúlt 30 évben soha nem értek el Japánban, ezért alaposabb megfontolást igényel, ezért a szeptemberi emelés esélye valószínű
– mondta Juszuke Macuo, a Mizuho Securities közgazdásza. Hozzátéve: a várakozások szerint a jegybank félévente emel, megőrizve rugalmasságát. A következő szigorítás júliusban vagy szeptemberben esedékes.
Bármily furcsán hangzik, miközben a fejlett világ kamatcsökkentési periódusba lépett, Japán szigorítási ciklusban van, miután évtizednyi időre beleragadtak a negatív kamatba, mert
hosszú évekig képtelenek voltak inflációt csiholni.
Emiatt vészesen lehűlt a japán gazdaság.
Külön érdekesség, hogy az amerikai piacon is megjelentek kamatemelési spekulációk. A Wall Street az új elnöki adminisztráció gazdaságpolitikai tervei nyomán kapta fel a témát. Az opciós piacon már a kamatfordulat árazása is tetten érhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.