Súlyos ítélet: a német modell halott, és Berlinben csak most döbbentek rá, hogy nincs B terv
A kínai gazdasági növekedés lassulása és az ottani vállalatok növekvő versenye aláásta az egész német ipart. A felrobbanó energiaköltségekkel és az új kereskedelmi vámok fenyegetésével együtt az előrejelzés most nagyon borús. És úgy tűnik, hogy a berlini politikai elitnek nincs B terve.
Történelmi léptékű a német pangás
A német autógyártók és beszállítóik több tízezer munkahely megszüntetését jelentették be. Németország feldolgozóipara, amely a világ harmadik legnagyobbja,
hét éve folyamatosan zsugorodik.
A német gazdaság egésze az elmúlt két évben csúszott recesszióba. Ami a német szövetségi statisztikai hivatal szerint 1951 óta a második legnagyobb visszaesés. A német GDP nagyjából a Covid–19 világjárvány kezdete előtti utolsó „békeév” szintjén mozog. Ez a leghosszabb pangás a második világháború óta. A legtöbb közgazdász arra számít, hogy idén ismét stagnál a GDP.
Amerika volt az európai gazdaság biztonsági szelepe az elmúlt években. Ám Donald Trump vámtervei miatt a német gazdaság most nem építhet a tengerentúli piacra.
Hol a gazdaságpolitikai B terv?
Alapjaiban kérdőjelezi meg Németország exportra támaszkodó gazdasági modelljét a mostani válság. Míg a korábbi visszaesés idején Kína gazdasága évente körülbelül 10 százalékkal bővült és felszívta az árukat, táplálta a globális kereskedelmet és a globális gazdaságot, addig ma ennek az ütemnek alig felével növekszik, így pedig a globális kereskedelem volumene megtorpant.
Gyorsan növekvő exportpiacok nélkül a német modell halott
– mondta Jacob Kirkegaard, a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa. Mindezek ellenére sem hajlandók szembenézni a problémával a német politikusok. Miközben a német szavazók elsődleges preferenciájává vált a gazdasági helyzet megelőzve, az évek óta nagyon forró migránstémát.
Mégsem látszik az irányváltás, hiányzik a gazdaságpolitikai B terv.
Rövid távon akarnak megúszni egy elhúzódó válságot
A 83 millió lakosú ország a világ harmadik legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát azáltal, hogy fejlett ipari termékeket – autókat, robotokat, vonatokat, gyári gépeket – gyártott és exportált, amelyeket mások meg akartak vásárolni. Most a világ hátat fordít a Made in Germany címkének.
Bár a német gazdaság évek óta küszködik, de egészen a közelmúltig ennek a lassú gazdasági összeomlásnak a következményeivel csak az újságírók és a közgazdászok foglalkoztak, a politikai diskurzusban alig vetett hullámokat a téma.
Idén vált a válság vezető politikai témává.
A legtöbb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a gazdaság lassulása minden más problémát háttérbe szorított, legyen az a bevándorlás, a biztonság vagy épp az éghajlatváltozás. Ezért hirtelen a politikusok figyelme a gazdasági modellváltásra irányult. De hiányoznak a fogyasztást és az Európán belüli kereskedelmet ösztönző ötletek.
Nem látok komoly kezdeményezést egy új gazdasági modell kidolgozására
– mondta Jens Südekum közgazdász, a düsseldorfi Heinrich-Heine-Universitat professzora. Hozzátéve: a politikusok rövid távon akarnak megúszni egy elhúzódó válságot.
