A nagy amerikai kereskedelmi bankok köszönik, egész jól vannak

A 2007-es pénzügyi válság óta a világ folyamatosan lanyhuló izgalommal ugyan, de azért megkülönböztetett figyelemmel követi a bankszektor sokszoros „A” minősítésű szereplőit. Az elemzők minden éves mérleget ízekre szednek, s a legnagyobb figyelmet azok az adatok kapják, amelyek a pénzintézetek stabilitását mérik.

A bankok méretét a legegyszerűbben az eszközállományukkal mérik, ennek alapján az Egyesült Államokban a következő a sorrend:

1. JPMorgan Chase Bank – 3,58 ezermilliárd dolláros eszközállomány
2. Bank of America NA – 2,57 ezermilliárd dolláros eszközállomány
3. Citibank – 1,73 ezermilliárd dolláros eszközállomány
4. Wells Fargo Bank NA – 1,70 ezermilliárd dolláros eszközállomány
5. U.S. Bank – 670 milliárd dolláros eszközállomány
6. Goldman Sachs Bank – 564,4 milliárd dolláros eszközállomány

Hogy mindezt összefüggéseiben is érzékelni tudjuk, a hat legnagyobb bank 3,7 százalékát adja az aktuálisan 49 ezermilliárd  dollárra becsült S&P 500 összes piaci kapitalizációjának. A teljes pénzügyi szektor részesedése az indexben a piaci kapitalizáció alapján csak 13–15 százalék körül mocorog. Összehasonlításként, az összes (szám szerint 61) tech cég 25–30 százalék között mozog, míg a kiemelt csodálatos hetek részvénycsoport időnként a 40 százalékot is eléri.

Nyilvánvaló, hogy ezek a bankok valóban nagyok, és az aktuális kereslettől, politikai helyezkedéstől is jelentősen túlértékelt tech szektor – a csodálatos hetek átlagos P/E-értéke 57, míg ugyanezek a mutatók a nagy bankoknál 13,08 és 14,03 – sem tudja felülmúlni azt a napjainkra már elfelejtett totális romboló hatást, amelyet az amerikai bankrendszer összeomlása okozni képes.

Nem is baj, ha az utóbbit lassan elfelejti már a világ, hiszen a 2008-as lefagyás hatalmas szabályozói hullámot indított el. A szabályozáscunami után biztonságban érezve magunkat, azt gondolhatjuk, hogy ha a Fed és persze az EKB is rendre évente megvizsgálják a legnagyobb kereskedelmi bankokat, akkor nincs mit aggódni. Persze, azért gondolkodóba ejthet (és kell, hogy ejtsen), ami 2021-ben történt a svájci nemzetközi nagybankkal és több kisebb amerikai bankkal is, de ha optimistán tekintünk a szituációra, akkor azt is mondhatjuk: a szabályozói szisztéma és a piac jól működött, nem ismétlődött meg 2008.

Elemzőként minden éves mérleget ízekre szedünk, és a legnagyobb figyelmet azok az adatok kapják, amelyek a pénzintézetek stabilitását mérik. Ezek a számok mondják meg, hogy „jól vannak-e” a kulcsfontosságú intézmények. Nos, szerintem majdnem mindegyik szereplő rendben van, de akad olyan bank is, amelyikért kicsit aggódhatunk: az U.S. Bank Group és a Bank of America.

Az az összetett rendszer, amelyet évek óta alkalmazunk a bankrendszer tagjainak elemzésére, mínusz 10 és plusz 10 pont közötti értékelést eredményez. Ez a módszertan már nyolc évre tekint vissza, így az időtényezőt is figyelembe tudjuk venni.

Ízelítőül álljon itt a jéghegy csúcsát képviselő összefoglaló táblázat a bázeli mutatók alakulásáról 2024-ben:

Természetesen a klasszikus jövedelmezőségi adatok megérezték a Fed kamatemelési/-csökkentési ciklusát, de ismerve az előzetes kommunikációk rendszerét, a kereskedelmi bankok gyorsan és zökkenőmentesen továbbhárították a felhasználóik oldalára.

Aki tehát aggódik a slágernek tekintett szektorok túlértékeltsége miatt, az körülnézhet az említett bankok között, azzal az erős kitétellel, hogy ha a tech szektorban visszarendeződés lesz, az hatással lesz a bankokra is – tehát fontos az időzítés. A Citibank külön is érdekes, mert a 2008 utáni legmagasabb szintjén jár ugyan, de csak negyede a válság előtti időszaknak.