VG-poll: elérheti a 100 ezer pontot a BUX az idén, a Richter lehet a rali motorja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ukrajnai béketárgyalások kedvező alakulása esetén kifejezetten nagy az esély arra, hogy a BUX index még az idén elérje a 100 ezer pontos lélektani határt, a béke ígéretére pedig a kisrészvények is nagyot futhatnak – derült ki a VG-poll első 2025-ös elemzői konszenzusából. Nyolc hazai elemzőházat és tőkepiaci szereplőt kérdeztünk a hazai parkett idei kilátásairól, a futam folytatására irányuló legnagyobb kockázatokról és katalizátorokról, a blue chipek esélyeiről és a kispapírok feltámadó lendületéről.
Eléri a 100 ezer pontot 2025-ben a BUX index?
Miután a hazai tőzsdeindex 2023-ban és 2024-ben is több mint 30 százalékot menetelt, joggal merül fel a befektetőkben, hogy hol lehet a rali vége: az elemzői válaszok alapján azt látni, hogy ez jó eséllyel valahol a 100 ezer pontos lélektani határ felett húzódik majd, addig pedig kifejezetten erősek az ország piacának kilátásai.
A VG által megkérdezett elemzők közül
egyetlen szakértő sem zárja ki a 100 ezer pontos csúcs idei meghódítását.
A legtöbb elemző szerint egyértelmű, hogy a legnagyobb mértékben azon múlik a parkett lendülete, hogy az orosz–ukrán háború lezárására tett erőfeszítések mennyire bizonyulnak gyorsnak és sikeresnek. A régiót immár három éve béklyóban tartó konfliktus ugyanis hatalmas nyomást helyezett a tőzsdei értékeltségekre, ennek elillanása könnyedén árfolyamugrásokat idézhetne elő.
Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője visszafogottabb várakozásokat ismertető válaszában úgy fogalmazott, ők alapvetően 98 ezer pontra várják év végéig a BUX-ot, de nem zárják ki a 100 ezer pontos szint elérését sem. Hasonlóan vélekedik Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője is: a Concorde idén 95 ezer pontig látja alapforgatókönyv szerint menni a BUX-ot, de a kedvező tényezők teljes együttállása mellett már lehetségesnek tartják a 100 ezres szint megdöntését is.
Rácz Balázs, az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzője szerint a technikai kép és a BÉT részvényeinek évtizedes távlatban is alacsony értékeltsége segítheti a BUX-ot a 100 ezer pontos szint meghódításában, és hasonlóan vélekedik Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője is, aki szintén
az alacsony P/E-kre, a blue chipek egyenként is erős kilátásaira és a potenciális ukrajnai béke katalizátorszerepére
hívta fel a figyelmet.
Az Amundi Alapkezelő részvény-portfóliómenedzsere, Kocsi János az értékeltség kapcsán kiemelte: „Az elmúlt két év 80,6 százalékos ralija ellenére a 6,8-es előre tekintő P/E-érték még mindig 29 százalékos diszkontot jelent a saját 20 éves hosszú távú átlagához képest. Sőt – az amúgy szintén vonzó árszinteken forgó – CETOP (régiós) index átlagos P/E-jéhez képest is 24 százalékos a diszkont, míg a hosszú távú átlag 11,4 százalék.”
A megkérdezett elemzők közül egyértelműen Zakár Tivadar, a Budapesti Értéktőzsde kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatója a legoptimistább, szerinte 100 ezer pontnál sem áll majd meg a rali feltétlenül.
Melyik blue chip viheti a hátán az idei ralit a BÉT-en?
A parkett számára legfontosabb katalizátor tekintetében, azaz az ukrajnai béke esetében teljesnek mutatkozik az egyetértés az elemzők körében, és hasonló konszenzust csak
a legjobb kilátásokkal rendelkező blue chip tekintetében látunk, ez pedig a Richter.
Az Amundi Alapkezelő kivételével, mely egyes részvényeket nem kommentál, minden elemzőház felvette a gyógyszeripari vállalatot a BUX-ot a csúcsig hajtó pozitív szereplők közé. Ezt megközelítő optimizmus csak az OTP részvényeivel kapcsolatban volt, a bankpapír ugyanakkor a Concorde-nál az elmúlt hetekben már bemutatott ralija nyomán nem fért fel a továbbiakban is egyértelműen felülteljesítő papírok közé, így teljes konszenzusról esetében nem beszélhetünk.
Az OTP-t és a Richtert egyaránt erősnek ítélő elemzők alapvetően arra alapozzák optimizmusukat, hogy mivel a két cégnek jelentős kitettsége van a háború által érintett országokban, a feszültség megszűnése az ő árfolyamaikat dobhatja meg a legnagyobb mértékben. Az OTP esetében Miró József, az Erste vezető elemzője azt emelte még ki potenciális katalizátornak, hogy a háború végeztével meginduló
helyreállítási és fejlesztési törekvések hiteligényének érdemi részét elégítheti majd ki az OTP,
növelve ezzel a hitelállományát.
A Richternek pedig még historikusan alacsony az értékeltsége, az idén még elmaradó ralija, az erős fundamentumok, a Vraylar iránti töretlen amerikai kereslet és az eredménytermelés átfogó 2025-ös növekedése szerepel az elemzők válaszai között a korábban már említett orosz–ukrán érdekeltségek felfutása mellett.
Melyik blue chip lehet a tőkesúly a 2025-ös BUX-raliban?
Az idei, potenciálisan alulteljesítő blue chip részvény tekintetében mindösszesen két papír neve merült fel az elemzők körében: a Mol és a Magyar Telekom. Igaz, egyik részvénnyel kapcsolatban sem beszélhetünk erős pesszimizmusról, inkább csak a nagy versenytársakénál visszafogottabb növekedés mellett tették le voksukat az elemzők.
A Magyar Telekom esetében legalábbis egyértelműen erről van szó: az Equilor például a távközlési cég esetében csak egy számjegyű százalékos árfolyam-növekedést prognosztizál az idénre, szemben a két számjegyű növekedéssel, amelyet a többi blue chiptől várnak, és az Erste is hasonló véleményen van, jelenleg csak a visszafogott erősödést látják a papírban.
A Molnál már kicsit ellentmondásosabb a kép:
- Mandl Gergely, a Gránit Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere például arra figyelmeztet, hogy ha a Brent–Ural spread az oroszokat sújtó szankciók mérséklésének következtében szűkül, az gyengébb teljesítményre kárhoztathatja a céget.
- Az MBH szerint emellett technikai oldalról is lehet ellenállás a részvényen, a papír ugyanis rendre visszapattant a 3100 forintos szintről, most is alatta jár.
- A Concorde szerint pedig sok olyan befektetése volt mostanában a cégnek, melyek megtérülése erősen kérdéses, így a részvények fellendítéséhez a befektetői javadalmazás megemelése lehetne szükséges.
Melyik kisrészvény vehet részt az idei raliban a BÉT-en?
A pesti parkett kisebb papírjairól egyre több szó esik, a BUX vízfejét ugyanakkor továbbra is túlnyomó többségében a nagyrészvények adják, az indexben ugyanis az OTP–Richter–Mol hármasnak 83 százalékos súlya van, az ő felfutásuk nélkül nehezen képzelhető el egy rali a mutatóban. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kisrészvényekben ne lenne potenciál, sőt.
Az elemzői válaszokban a Waberer’s és az Állami Nyomda részvénye szerepelt a legtöbbször, négy alkalommal. A logisztikai és fuvarozócég kilátásairól már külön megkérdeztük a vállalatot követő elemzőket nemrég, a vállalattal kapcsolatos várakozásokat egy helyen megtalálhatják az olvasók, az Állami Nyomda kapcsán pedig Bukta Gábor a magas, egy számjegyű osztalékhozamot és a stabil növekedési pályát látja vonzónak befektetői oldalról.
A képzeletbeli dobogó második fokán három ajánlással az AutoWallis, a harmadik helyen pedig az Alteo és a Graphisoft Park szerepeltek.
- A hazai mobilitási szolgáltatóval kapcsolatban, melynek vezérigazgatója, Ormosy Gábor nemrég interjút is adott a VG-nek, Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető elemzője úgy számol, 2028-ig átlagosan évi két-három akvizíciót bonyolít majd le, a vállalat konszolidált árbevétele pedig addig évente átlagosan 15 százalékkal bővülhet.
- Az Alteo kapcsán Debreczeni Csaba a menedzsment várakozásai szerint 2030-ig a jelenlegi hat-hétszeresére, 300 millió euróra növekvő EBITDA-t és a várható nemzetközi terjeszkedést emelte ki.
- A Graphisoft Park kapcsán Mandl Gergely, a Gránit Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere a vállalat osztalékfizetését tartja az egyik legfontosabb tényezőnek.
A VG-poll idei első felvonásának eredményeit egy helyen az alábbi táblázatban találják meg:
