Mercedes-vezér: a sikeres múlt nem garancia a túlélésre

Az autóiparban most zajlik az évszázad átalakulása, ezért a legkisebb késedelem is megengedhetetlen. Haladéktalanul át kell állítani a következő három-hat éves időtávra irányt mutató váltókat, mert még egy olyan 140 éves, 146 milliárd eurós bevételt termelő és világszerte 175 ezer alkalmazottat foglalkoztató ipari kolosszus, mint a Mercedes-Benz túlélése sem garantált hosszú távon – derült ki Ola Kallenius vezérigazgató interjújából, amit a német Handelsblatt üzleti portálnak adott.

Az EU-nak is el kellene törölnie az amerikai autókra kivetett vámokat

Kallenius szerint az iparág „skizofrén” helyzetbe került, mivel egyszerre kell csúcsra pörgetni a beruházásokat és minden eddiginél hatékonyabbá válni. Mindkettőre szükség van ugyanis a túléléshez az új versenytársakkal vívott kőkemény küzdelemben. Ha egy cégnek nem sikerül minden egyes folyamatát maximálisan optimalizálnia, kérdésessé válhat a megmaradása a rendkívül változékony piaci környezetben.

A Mercedes-Benz irányítója egyébként a Donald Trump amerikai elnök által követelt reciprocitást úgy teremtené meg az autóiparban, hogy mind az Egyesült Államok, mind az EU egymás autóira kivetett vámját eltörölné.

– mondta Kallenius, aki egyben az európai autógyártók szövetségének, az ACEA-nak az elnöke is.

A vezérigazgató, annak dacára, hogy saját vállalatát tartja az új helyzethez legjobban alkalmazkodó hagyományos autógyártónak, és az adott körülmények között a cégcsoport tavalyi eredményeit is nagyon jónak találja, úgy véli, hogy egy pillanatra sem szabad hátradőlni, mert most keverik újra a kártyákat.

Kőkemény piaci harcot vív a Mercedes Kínában

A leggyilkosabb verseny amúgy a világ legnagyobb autópiacán, Kínában folyik, ahol az európaiaknak több mint száz olyan helyi gyártóval kell felvenniük a harcot, amelyek mind a túlélésükért küzdenek. Nem csoda, hogy a nyugatiak piaci részesedése folyamatosan csökken. Előbb-utóbb ott is eljön a konszolidáció, ám addig is játékban kell maradni. Mindezért a Mercedes termékoffenzívát indít hét olyan modellel, amelyeket kifejezetten a kínai piacra fejlesztettek – fejtette ki Kallenius.

A világpiacon érzékelhető protekcionista fejleményeket értékelve hozzátette, hogy mivel Európa több mint 50 százalékban az exportból él, az öreg kontinensnek a leginkább érdeke, hogy a globális piac nyitott maradjon.

E tekintetben pozitívan értékeli, hogy az EU Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nagyon aktív a témában. Kiemelte, hogy bár sokáig tartott az előkészítés, ám a Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodás és a Mercosur-országokkal, köztük Brazíliával és Argentínával létrejött egyezmény reményt ad az európai autóiparnak is. Emellett bizakodásra adnak okot az Ausztráliával és néhány feltörekvő országgal, például Indiával, Malajziával és Indonéziával megkezdett tárgyalások is.

Megvan a Mercedes terve az amerikai vámemelés utáni helyzetre

Az amerikai védővámok témájához visszatérve, Kallenius megerősítette, hogy természetesen már megvan a tervük az április 2-át követő időkre. Donald Trump amerikai elnök ugyanis ezzel a dátummal akarja 25 százalékra emelni az európai gyártású autókra kivetett vámot, ami évente több tízezer Mercedest érint.

Odafigyelnek minden alkatrész beszerzésére, a logisztikára és az árakra is, hogy minél jobban fékezzék a költségek elszabadulását. A felkészülés azonban nem mostanában kezdődött, a Mercedes évek óta gyárt nagy mennyiségben az Egyesült Államokban, és nemcsak a helyi piacra, hanem európai és kínai exportra is.

A Handelsblatt kérdésére a svéd származású topmenedzser azt sem zárta ki, hogy úgynevezett CKD-gyártás (completely knocked down) keretében az Európában gyártott alkatrészekből a tengerentúlon szerelik össze a Mercedeseket. Sőt, ha tartósan magasak maradnak a vámok, a cégcsoport egész ipari szerkezetét átalakítják, de ahhoz egy legalább hároméves tervezési horizontra lenne szükség. Azaz minimum ennyi ideig kellene fennmaradniuk a magas vámoknak, hogy megérje egy ilyen átalakulást levezényelni.

És megint Kína…

Az akkumulátorgyártás kapcsán Kallenius szerint lenne értelme az európai vállalatok uniós támogatásának, mivel egy stratégiailag nagyon fontos, fiatal iparágról van szó. Reálisan nézve azonban csak a kínaiakkal együttműködve rúghat labdába Európa. A gyártási folyamat tudniillik öt részből áll: 

• bányászat, 
• finomítás és feldolgozás, 
• katódgyártás, 
• akkumulátorcellák gyártása, 
• a modulok gyártása. 

Ezek közül pedig Európának igazából csupán az utolsó két területen van keresnivalója. Meg is jelentek már az ütőképes startupok ezekben a szegmensekben.

A belső égésű motorral ellátott új gépkocsik európai piacról való 2035-ös kitiltása kapcsán is inkább a kínai példát követné a Mercedes. Kína ugyanis nem határozott meg végdátumot a dízel- és benzinüzemű autóknak, de támogatja az elektromos autókat, a plug-in hibrideket és a hatótávnövelést.
Az európai autóiparnak is technológia- és ügyfélközpontú megközelítésre van szüksége.

Figyelembe kell venni, hogy a magánvállalatok összes kutatási és fejlesztési kiadásának egyharmada Európában az autóiparból származik, amely 13 millió embert foglalkoztat, és az EU bruttó hazai termékének 7 százalékát adja. 

Néhány szó az új CLA-ról

Végül Kallenius kitért a múlt héten bemutatott új CLA-modellre is, amely az első szoftveresen definiált Mercedes lesz. Ez annyit tesz, hogy ezeknek az autóknak minden funkciójuk – az infotainmenttől kezdve a hajtásláncig és az összes segédrendszerig – digitálisan frissíthető és fejleszthető. Az autók gyakorlatilag nem öregszenek, sőt idővel akár fejlődhetnek is technológiailag, amit a – négy központi számítógéppel, legalább nyolc kamerával, öt radarérzékelővel és tizenkét ultrahangos érzékelővel ellátott – szabványosított szoftvercsomag tesz lehetővé.
Az új elektronikát és a saját fejlesztésű MB.OS operációs rendszert a CLA bemutatása után 24-30 hónapon belül az egész portfólióban rendszeresítik.