Két éven belül minden negyedik munkatársát elküldi Kínában az egyre gyengébb értékesítési számokat produkáló Mercedes-Benz. A Reuters vállalatközeli forrása szerint az ötezer fős gárdából csak a fejlesztési központban dolgozó kétezer mérnök számít érinthetetlennek.
Meglepő, de nem véletlen, hogy a német luxusautó-gyártó épp a világ legnagyobb járműpiacán fúj takarodót, mivel a kínai konkurensek előretörése itt már olyan látványos, hogy a stuttgartiak mellett
is átértékelni kényszerült ottani helyzetét. Kína egyébként a Mercedes legnagyobb felvevőpiaca, tavaly 683,6 ezer autót értékesítettek ott, szemben az egy évvel korábbi 737,2 ezerrel. Ez ugyan „csak” 7,2 százalékos csökkenés, de a Mercedes nincs ehhez hozzászokva.
A német autógyártók legtöbb gondja közvetve vagy közvetlenül, de összefüggésben van a kínai konkurensek megerősödésével és a kereslet változásával. Ugyanakkor nem érdemes csak Kínára mutogatni, mivel a Mercedes költségcsökkentési tervei a globális hálózatát is érintik. A Mercedes a múlt héten jelezte, hogy az
idei üzleti évében a nyereségtermelés dinamikája „jelentősen” csökken,
ebben az árverseny mellett a Donald Trump színrelépésével mindennapossá vált kereskedelmi fenyegetőzések is közrejátszanak. Nem is szólva arról, hogy az Európai Unió által a kínai elektromos autókra tavaly júliusban kivetett és novemberben öt évre véglegesített, 35,3 százalékig terjedő büntetővámokra válaszul Peking kilátásba helyezte, hogy az Európából importált, 2500 köbcentinél nagyobb lökettérfogatú luxusautókat hasonló vámokkal sújtja. Márpedig ebbe a Mercedes modelljei szinte kivétel nélkül beleesnek.
A Mercedes most igazodik a piaci változásokhoz, s kedden közölte a kínai értékesítési (Beijing Mercedes-Benz Sales Service Co.) és finanszírozási üzletágánál (Mercedes-Benz Automobile Finance Co.) dolgozókkal, hogy 10-15 százalékos leépítésre számíthatnak. Későbbre tervezik az informatikai és jogi részleg hasonló arányú karcsúsítását.
A Bloomberg úgy tudja, hogy a leépítések már megkezdődtek azzal, hogy a határozott szerződéssel rendelkező munkatársak kontraktusát nem hosszabbították meg, de a folyamat a napokban felgyorsult. Hasonló „kifutásos” technikával a BMW tavaly 2-5 százalékkal csökkentette kínai stábját, s az idén is ezt tervezik. A Porsche is elbocsátásokat vezényelt le tavaly Kínában.
A Mercedes helyi partnereivel közösen üzemeltetett gyártóbázisain nem tudni karcsúsításokról, ott a munkaerő-szükségletet folyamatosan az igényekhez igazítják. Ugyanakkor a stuttgartiak fokozni kívánják a kínai partnereikkel való együttműködést, s versenyképességük növelésére az anyagi forrásokat sem sajnálják. Ennek jegyében
több gyártást vinnének Kínába és az Egyesült Államokba, a világ két legnagyobb autópiacára, hogy minimalizálják a vámok elszabadulásával járó veszteségeiket.
A németek és az amerikaiak állva maradtak abban a versenyben, ami a robbanómotoros autókról az új generációsokra, azaz az elektromos autókra és a tölthető hibridekre való átállás körében zajlik. A németek eddig legalább 35 milliárd eurót öltek a kínai autógyártásukba, de mindez veszélybe került azzal, hogy az elektromos átállásban oly sikeres kínai recepthez hasonlóra még nem bukkantak.
A német és amerikai gyártók által dominált robbanómotoros autók korszaka leáldozóban van, a kínai piacon az utóbbi hónapokban már 50 százalék felett jár az új generációs autók részaránya az értékesítésben.
A németek az évek során elkényelmesedtek, önelégültekké váltak, azt hitték, Kínában örök időkig megveszik a nagy lökettérfogatú autóikat, ugyanakkor nem szenteltek kellő figyelmet sem a Teslára, sem az évezred eleje óta dinamikus fejlődésnek indult helyi autógyártásra.
A lesajnált gyártók viszont épp az ő kontójukra nyertek teret, sőt, műszaki színvonalban már előttük is járnak, nemhiába foglalkoztat például a BYD több mint százezer mérnököt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.