Fékezi a gyógyszeripari innovációt az amerikai árszabályozás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsúnyán padlót fogtak a gyógyszeripari részvények Donald Trump történelmi rendelete nyomán. Az elnök azt mondta, az Egyesült Államok ugyanazt az árat fogja fizetni a gyógyszerekért, mint az a nemzet, amelyik a legalacsonyabb árat fizeti a világon. Az amerikai árstop, mely a demokrata Biden elnök politikáját másolja, katasztrofális a piaci hatással járt, többek közt a Richter árfolyamára is rátelepedett. De nem a tőzsdei esés a legnagyobb gond az árszabályozással.
Népszerű politikai boxzsák a gyógyszeripar
Ágazati elemzők attól tartanak, hogy Trump rendelete, mely gyakorlatilag árszabályozást vezet be a Medicaid és a Medicare által lefedett bizonyos gyógyszeripari termékekre,
elfojtja a gyógyszeripari innovációt, növeli a költségeket és veszélyezteti a betegek életét.
A Wall Street Journal emlékeztet, hogy az árszabályozás széles körben elterjedt Európában, ám arra is felhívja a figyelmet:
más nemzetek ostobasága nem jelenti azt, hogy az árszabályozás jó gazdaságpolitika.
Korábban a gyógyszerlobbi elleni hadakozás a demokraták fegyvere volt. A politikusok mellett ügyvédek hada támadja az ágazatot, bár a több százmilliárd dollárnyi ítélet és egyezség szintén beépült a gyógyszerárakba. Amit végsősoron a kormány, a biztosítók, a munkaadók és az amerikai lakosság fizet. Ennek ellenére komoly politikai hozadéka lehet a gyógyszergyárak támadásának, hiszen népszerű amerikai filmek sorának negatív karaktere a gonosz gyógyszergyáros. Újdonság talán abban van, hogy immár
az eddig piacbarát republikánusok is beálltak a sorba.
Pedig korábban évtizedeken át képviselték, hogy a gyógyszeripar az életmentő szerek és a jól fizető amerikai munkahelyek forrása.
Mit veszít Amerika az immár kétpárti árszabályozással?
A kétpárti támogatást élvező árszabályozás késlelteti a létfontosságú termékek fejlesztését. A rosszabb megtérülésre rátesznek még egy lapáttal a perek. Emiatt a vállalatok is óvatossá válnak, az új termékek bevezetése ugyanis gazdaságilag és jogilag is sebezhetővé teszi az ágazati szereplőket.
A politikai ellenszélben az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósággal is megromlott a gyógyszergyárak viszonya.
Ennél is súlyosabb a tehetséges fiatalok elvesztése: a kutató beállítottságú amerikai diákok a kevésbé népszerűtlen természettudományos szakmák felé fordulnak, míg a bevándorlók – akik az amerikai gyógyszeripari dolgozók 40 százalékát adják – barátságosabb országokat választanak.
A drága új gyógyászati termékek olcsó alternatívája az orvosbiológiai innováció lassulása.
Egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia, az informatika és az emberi genom feloldása óriási előrelépést eredményezhet az életet megváltoztató gyógyszeripari termékek terén, veszélyes időszak az iparág elidegenítésére, amely ezeket a termékeket megvalósítja.
