Dávid vs. Góliát: kirobbanó formában a Rheinmetall versenytársa

Nem mindig a méret a lényeg – így van ez a védelmi cégek esetében is. Már 2022 februárjában is a Rheinmetallról beszéltünk, amikor a cég még nem is volt a DAX 40 index tagja. Itt az idő, hogy megint keressünk egy olyan céget, amelyik a védelmi célokat is kiszolgálhatja, de a civil életben is ugyanolyan fontos, és ezek mellett még befektetési szempontból is kiemelkedő lehet.

Így került fókuszba a Hensoldt részvénye – a papír a TechDax, az MDax és a Stoxx Europe 600 index tagja. A vállalat világszerte ismert, főleg az elektronikusszenzor-megoldások terén: radar- és fegyverrendszereket ugyanúgy gyárt, mint repülőgép-elektronikát. A Hensoldt például optronik (optikai-elektronikus) rendszerekkel látja el a Krauss-Maffei-Wegmann cég által gyártott Leopard 2. harckocsikat, amelyeket a Rheinmetall elsődleges fegyverzettel szerel fel.

A Hensoldt 8,3 milliárd eurós piaci kapitalizációval és kilencezer alkalmazottal rendelkezik – ez persze nem a Rheinmetall nagyságrendje (amely 59,72 milliárd eurós kapitalizációjú, és 28 ezer dolgozót foglalkoztat), ugyanakkor érdemes a fejlődést is nézni: miközben a düsseldorfi Rheinmetall munkavállalói létszáma az elmúlt öt évben 22 százalékkal bővült, addig a taufkircheni Hensoldtnál ma 60 százalékkal dolgoznak többen, mint 2020-ban.

Az igazi érdekesség ezek mellett a tulajdonosi szerkezetben rejlik. A Hensoldt két legnagyobb tulajdonosa a német állam (25,1 százalékkal) és a Leonardo SPA (22,8 százalékkal). Igen, az a Leonardo, amely főként olasz állami tulajdonban van, és a védelmi szektorban tevékenykedő, világszerte ismert technológiai konszern. Megjegyzendő, hogy a Hensoldt további tulajdonosai csak 5 százalék alatti részesedéssel rendelkeznek.

Bár az elmúlt fél évben a Hensoldt is óriási árfolyam-emelkedésen ment keresztül – több mint 100 százalékkal emelkedett a papír ára –, ennek ellenére azt gondoljuk, hogy még mindig van hova nőnie az árfolyamnak. Egyébiránt a papír osztalékhozama 0,7 százalék (2024-ben 50 eurócent részvényenként), ami a 2-3 százalékos szektorátlaghoz képest alulteljesítő. Az osztalék növekedése a menedzsment magabiztosságát jelzi a jövőbeni pénzügyi teljesítményt illetően, bár a hozam továbbra is alacsony (ugyanis a profit nagy részét visszaforgatják a növekedésbe).

Főként a fundamentumok terén látjuk indokoltnak a további emelkedést, mivel a következő években a megemelkedett védelmi kiadások egyik győztese lehet a taufkircheni vállalat, amely még az ipar többi területéről is számíthat megrendelésekre, főleg a civil repülőgépgyártás tekintetében.

Az SPB Befektetési Zrt. a teljes szektor növekedését kihasználó certifikátja – amely az iparág akár 30 százalékos esése esetén is pozitív eredményt hoz – még hétfőig jegyezhető.