A vámháború az osztalékokat is megkurtítja, összeszedtük, mely cégeké került a legnagyobb veszélybe

A vámháború sok vállalat számára jelenthet problémát a növekvő költségek és a csökkenő nyereség miatt. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy ilyenkor a cégek az osztalékokat csökkentik először.

Van zsinórmérték a várható osztalékra

Bár jelenleg a vámháború éppen enyhülőben van, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, és Kínával is vámtűzszünetet kötött, azért a helyzet újabb eszkalálódása egyáltalán nem kizárt, ezért érdemes végiggondolni, hogy mely vállalatok osztaléka került a legnagyobb veszélybe.

Érdemes a tőzsdei cégeket tehát abból a szempontból megvizsgálni, hogy mennyire szilárd a mérlegük, mekkora a szabad cash flow, az adósságállomány, hogy állnak hitelképesség dolgában. Alapvetően ugyanis ezektől a tényezőktől függ, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között is fenn tudják-e tartani osztalékstratégiájukat.

Általánosságban elmondható, hogy az osztalékok iránt erősen elkötelezett vállalatok – különösen azok, amelyek a folyamatos éves osztaléknövekedésre összpontosítanak, azaz az úgynevezett osztalékarisztokraták – továbbra is növelhetik kifizetéseiket, de mérsékeltebb ütemben.

Ez már megtörtént például a Meta és a Salesforce esetében, amelyek ugyan nem osztalékarisztokraták, hiszen tavaly kezdtek osztalékot fizetni, amit idén megemeltek, ám a vártnál mérsékeltebb volt a növekedés.

Bajban vannak az amerikai autógyártók

Különösen kritikussá válhatott ellenben az amerikai autógyártók, például a Ford, a General Motors és a Stellantis helyzete, mivel már a vámháború előtt is csökkenő nyereséggel küzdöttek. Az autókra és autóalkatrészekre kivetett új amerikai vámok – amelyek amúgy még mindig hatályban vannak – pedig valószínűleg további nyomást gyakorolnak az árréseikre.

A General Motors már fel is függesztette részvény-visszavásárlási programját. A nagy múltú amerikai autógyártó arra számít, hogy a vámok milliárdokba kerülnek neki, és már nem bízik az idei évre vonatkozó előrejelzésében. 

A GM osztaléka tehát veszélybe kerülhet, ha a vámtarifák továbbra is magasak maradnak.

Még rosszabb helyzetbe került a Stellantis, amely az Egyesült Államokban elsősorban a Jeep, Dodge és Chrysler márkákkal van jelen, tekintve, hogy már a vámemelés előtt csökkentette a tavalyi év után járó osztalékát, 1,55 euróról 0,68 euróra. 

Az első negyedévben azonban további visszaesést szenvedett a vámok miatt, ezért törölte az idei évre vonatkozó előrejelzését, és bejelentette, hogy egyelőre nem részletezett intézkedéseket hoz a vámok hatásának ellensúlyozására. Ezek sorában előkelő helyen szerepelhet az osztalék újabb csökkentése, vagy akár teljesen el is tekinthetnek a részvényesek javadalmazásától.

A Ford is kényszerhelyzetbe került

A Fordnál sem rózsásak a kilátások, hiszen a vámok miatt 2,5 milliárd dollár többletköltséggel számol, ami a MarketWatch szerint több, mint amennyit a Ford évente osztalékra költ (2,4 milliárd dollár). 

A dpa-AFX hírügynökség szerint Sherry House, a Ford pénzügyi igazgatója arról beszélt, hogy a többletköltségekből egymilliárdot valószínűleg különböző intézkedésekkel kompenzálni lehet. Azt azonban nem tudni, hogy mire gondolt. Az biztos, hogy éves célkitűzését már hatályon kívül helyezte a vállalat.

A Ford 2022 közepe óta stabilan 0,15 dolláros negyedéves osztalékot fizet. Ezt azonban a 2025-re vonatkozó romló jövedelmezőségi kilátások miatt csökkenthetik. A Ford profitja már 2025 első negyedévében mintegy 65 százalékkal csökkent az előző évhez képest, miközben a vámok miatt a teljes éves korrigált üzemi eredmény is mintegy 1,5 milliárd dollárral eshet. 

A szabad cash flow is jócskán zsugorodhat idén, az előző évi 6,7 milliárd dollárról 3,5-4,5 milliárd dollárra. Az osztalék csökkentése ezért egyre valószínűbbnek tűnik a CBT News szerint.

Nő a bizonytalanság a bankok körében is

Emellett nő a bizonytalanság a bankszektorban is. A vámok ugyanis ronthatják a hitelállomány minőségét, növelhetik a rossz hitelek arányát, és így a magasabb céltartalékképzés miatt megkurtíthatják a bankok haszonkulcsát is. 

A bankok pedig köztudottan csökkentik osztalékukat, ha megszorulnak, mint például a 2008–2009-es pénzügyi válság idején, amikor 

• a Bank of America, 
• a Citigroup 
• és a Wells Fargo is 

csökkentette vagy törölte kifizetéseit. Eddig azonban nem panaszkodnak, egyedül a Wells Fargo volt kénytelen az első negyedévben szembenézni nyeresége lemorzsolódásával.

Összességében az osztalékvadászoknak mostanában különösen éberen kell figyelniük, különösen, ha gyenge mérleggel rendelkező vagy a magas vámoknak kitett ágazatokban lévő cégek részvényei találhatók a portfóliójukban.