Tőzsdére viheti az Xpeng a repülő autókat fejlesztő üzletágát, az Xpeng AeroHT-t. A Bloomberg információi szerint az új generációs járműgyártó a New York-i vagy a hongkongi elsődleges részvénybevezetés (IPO) között vacillál. Az anyavállalat már felvette a kapcsolatot az IPO szervezésében otthonosan mozgó befektetési bankárokkal és tanácsadókkal, de hivatalosan eddig semmit sem tett közzé terveiről.
A körülmények alakulásától függően akár el is állhatnak az IPO-tól, vagy közvetlenül tárgyalhatnak befektetési társaságokkal egy esetleges tőkebevonásról. Legutóbb, 2024-ben toltak pénzt a leányvállalatba a tulajdonosok, nevezetesen az Xpeng és annak annak névadó elnök-vezérigazgatója, He Hsziao-peng.
Az Xpeng AeroHT 2020-ban alakult meg, azóta számos alkalommal mutatta be fejlesztését, a háromtengelyes elektromos teherautójának a rakterében szállított eVTOL-t, azaz Xpeng-projektét, amelyet szintén elektromotor hajt.
A repülő egység, a légi modul gyártásához az Xpeng AeroHT a dél-kínai Kantonban épít összeszerelő üzemet, amely a tervek szerint még az idén elkészül, míg a sorozatgyártást jövőre tervezik az amúgy elég laza menetrendet követő társaságnál.
Egyidejűleg 70 bázisállomás létesítésére és üzemeltetésére is szerződtek partnereikkel, ahol fogadják és szervizelik a repülő alkalmatosságokat, egy komplett, nagy területet lefedő ökoszisztéma létrehozása reményében. A sofőr-pilóták képzését is megszervezik. A repüléshez a dróntechnológiát alkalmazzák, ami azt feltételezi, hogy vezetése egyszerűbb, mint a rivális járműveké, és nem kell majd hozzá nehezen és drágán megszerezhető pilótaengedély.
Tavaly őszi adatok szerint a cég már háromezer megrendelést fogadott be, ezekhez azonban még nem kért se foglalót, se előleget. Hogy ebből végül mennyi realizálódik, az egyelőre kérdéses, mindenesetre a repülőgép és a hordozó jármű kombója nem olcsó mulatság, egyelőre 100 millió forintos nagyságú irányárat írt ki rá az Xpeng.
A terv évi tízezer darab eVTOL gyártásáról szól. Maga a piac egyébként rendkívül attraktív, a Morgan Stanley a városi légi mobilitási szolgáltatások piacát 2040-re ezermilliárd dollárosra becsüli, s ebben az úttörő szerepet
Kína játssza. Szakértők szerint az Xpeng-projekt két lényeges ponton sérülhet, az egyiket a jogi szabályozás hiányában, a másikat a fizetőképes piac szűkösségében látják. Utóbbival valószínűleg nem lesz gond, a jogi folyamatok, a szabályozás viszont valóban sarkalatos pontnak számít a légi mobilitás területén, de Peking ígérete szerint itt is az iparág szereplőinek segítségére lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.