A hadikiadások kényszerű növelése a NATO júniusi döntése értelmében Nyugat-Európában sem egyszerű feladat, ezért a belga kormány a Belfius nevű bank piacra dobásával fedezné a költségeket, amely 2011-ben jött létre, miután a kormány 4 milliárd euróért megvette a francia-belga Dexia belga részlegét a pénzügyi válság után.
Belgiumnak azért is nehéz dolga van, ha meg akar felelni az észak-atlanti szövetség elvárásainak – hiszen immár a GDP 5 százalékát várják el a tagoktól a hadikiadások erén –, mert a Benelux állam még a NATO korábbi, 2 százalékos célkitűzésétől is messze van, mindössze bruttó hazai kibocsátásának 1,3 százalékát költi hadseregre.
Belgium ezért még a kétszázalékos célt is csak 2029-re érné el, ezt segítené a Belfius eladása.
Bár mérete alapján akár az OTP számára is vonzó lehet a bank felvásárlása, a magyar nagybank tervei között elsősorban nem a nyugat-európai terjeszkedés szerepel, ráadásul első körben csupán a Befius 20-30 százalékos kisebbségi részesedésén adna túl Belgium. A Reuters beszámolója szerint egyelőre az sem tisztázott, hogy a bank piacra dobása hogyan történik majd, így a közvetlen értékesítés mellett a tőzsdei bevezetés (IPO) is felmerült lehetőségként.
Ugyanakkor az országban elfoglalt piaci pozíciója alapján a Belfius illeszkedhet az OTP stratégiájába, amely szerint a magyar bank minden országban, ahol piacra lép, a top 3 hely egyikét szeretné megszerezni. Azonban az nagy kérdés, hogy a kisebbségi részesedés értékesítése után a belga álam folytatja-e a Belfius privatizációját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.