Under Armour: cunamiként ütött vissza, hogy a Távol-Keleten gyártat az amerikai sportszertitán

Az Under Armour is a saját bőrén érezhette az új amerikai vámok jéghideg fuvallatát, s a sportszergyártó cég nem is vár javulást e téren. A következmény: összeomlott az árfolyam, amely a New York-i piacnyitást megelőzően publikált gyatra gyorsjelentésére válaszul 22 százalékos szabadesést mutatott be. 

Az utóbbi két évben forgalmának növelésére fókuszáló céget Donald Trump gyakorlatilag ellehetetlenítette azzal, hogy legnagyobb beszállítói bázisait befogadó országokra brutális importvámot rótt ki, míg a még mindig magas amerikai infláció miatt keresleti problémákkal is szembesült a cég.

Az Under Armour is a távol-keleti termelést favorizálja

Az Under Armour termékeinek 45 százalékát két távol-keleti országban gyártatja:

• Vietnám 30 százalékot,
• Indonézia 15 százalékot

képvisel a termelésből. A gond ezzel az, hogy az előbbire 20, utóbbira 19 százalékos vámot vetett ki a semmiből a washingtoni adminisztráció, amellyel szektorszinten is kihúzta a sámlit az olcsó távol-keleti munkaerő előnyeit eddig élvező sportszergyártók alól. Így a Nike, az Adidas és a Puma is termelésének átszervezésére kényszerül, s azt még nem is tudni, hogy a kínai bérgyártásukkal mi lesz a jövőben.

A marylandi székhelyű Under Armour tavaly márciusban Kevin Plank alapítót hívta vissza és tette meg vezérigazgatónak, hogy orvosolja a bajokat és lendületet adjon az üzletnek. Most májusban a vámok kompenzálására áremeléseket jelentettek be, ezzel tovább farigcsálva a fizetőképes keresletet. 

A kilábalási program sem hozott értékelhető eredményt

Ezzel sem jutottak sokkal előrébb. Olyannyira, hogy Sky Canaves, az Emarketer elemzője már aggasztónak nevezte, hogy egy évvel a szerkezetváltási program beindítása után még nem látszanak a pozitív hatások sem a folyamatosan gyengülő forgalmi adatokon, sem a jövedelmezőségen. 

Szerinte rövid távú fordulat jelei sem körvonalazódnak, így az Under Armour részvényárfolyama is egyre nagyobb nyomás alá kerül. Főleg friss gyorsjelentésben szereplő borús kilátások miatt. 

A vállalat a folyó negyedévre 6-7 százalékos bevételcsökkenéssel számol, amiben a legnagyobb, a globális értékesítés mintegy 60 százalékát adó amerikai piac két számjegyű, Ázsia pedig tíz százalék feletti visszaeséssel „járul hozzá”, míg Európa 6-8 százalék körüli plusszal tompíthatja a negatív hatást.

Borús jövőkép, olvadó haszonkulcs

Arra számítanak, hogy a beszállítói gondok és a vámmizéria miatt a folyó negyedévben 3,4-3,6 százalékponttal is csökkenhet a bruttó haszonkulcs, ami a júniussal lezárt első üzleti negyedévben még 48,2 százalékon állt. A vállalat 1 és 2 cent közötti korrigált egy részvényre jutó nyereségre számít (EPS), szemben a 26 centes elemzői becslésekkel. 

Az első negyedévben 2,61 milliárd dollár volt a nettó veszteség és 1 centes az egy részvényre vetített veszteség, azaz előjelváltásban reménykedik a cég vezetése.