Mégis mivel erősödne a Mol portfóliója, ha beszállna a NIS-be? Sorra vettük az ügylet várható hatásait, mutatjuk, mi lesz igazán zsebbenyúlós
A Szerbiai Olajipari Vállalat (NIS) pancsovai finomítója várhatóan január 15-én fogadja az első, 85 ezer tonna olajat, előzőleg ugyanis – a NIS-re kivetett amerikai szankciók miatt – megszűnt a létesítmény nyersolajellátása. A finomító működése január 17–18-án indulhat újra, az olajfeldolgozás pedig január 25-én – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai nemzetbiztonsági tanács ülése után.
Nem csak orosz olajat kap a NIS
A finomító 36 nap után annak köszönhetően indulhat újra, hogy az Egyesült Államok Külföldi Vagyonkezelési Hivatala (OFAC) engedélyt adott rá, de csak 2026. január 23-ig. Így a horvátországi Janaf vezetéki társaság is megkezdheti a szállítást. A Janaf jelezte, hogy Szerbiába nem csak orosz olajat szállítanak.
A január 23-i dátum azonban szűk határidő. Ahhoz, hogy a finomító (pontosabban a NIS egésze) e nap után is működhessen, akkorra ki kell szállnia a társaságból az orosz tulajdonosainak. Az amerikai szankciók indoka ugyanis a NIS-ben lévő orosz tulajdonlás, a szankció mögött pedig Oroszország ukrajnai háborúja áll.
A NIS-ben
- a Gazpromnak 44,85 százaléka,
- a Gazpromnyeftynek 11,3 százaléka,
- a szerb államnak pedig 29,87 százaléka van,
- és vannak kisebbségi részvényesek is.
Az orosz hányad majdani vevőjeként a Mol az esélyes. Tervét a szerb vezetés támogatja, és nem volt ellenvetés amerikai részről sem. Azonban a magyar társaság aligha szerezheti meg az együtt 53,15 százalék egészét. Szerb részről ugyanis elhangzott, hogy az állam az orosz tulajdonosok kiszállása esetén növelni szeretné a NIS-ben lévő hányadát azért, hogy nagyobb legyen a befolyása.
További kérdőjel a Mol majdani NIS-pozíciója kapcsán (már feltételezve, hogy átveszi a két orosz tulajdonos helyét), hogy ki fogja irányítani a NIS-t. Novemberi hírek szerint a szerb parlament olyan törvényt készít, amely a vállalaton kívülre helyezné a NIS irányítását. Ám lehet, hogy ez csak arra a szélső esetre vonatkozik, ha nem sikerülne megállapodni a vevőjelölttel. Szintén a megállapodás elmaradása esetére valószínűsíttette Aleksandar Vucic, hogy bár nem akarja államosítani a NIS-t, de ha erre kerülne a sor, akkor Szerbia „méltó árat” fizetne érte. Kérdés, mekkora ez a tisztességes ár. A Gazpromnyefty szerbiai befektetései 3,5 milliárd eurót tettek ki, míg Belgrád – egyes meg nem erősített jelentések szerint – mindössze 700 millió eurót hajlandó fizetni a NIS-ben lévő részesedéséért.
Az orosz érdekek nem hagyhatók figyelmen kívül
Nyitva hagy néhány kérdést az is, amiről Vlagyimir Putyin orosz elnök még december 19-én beszélt. Remélte, hogy a NIS sorsának meghatározásakor Belgrád figyelembe veszi az Oroszország és Szerbia közötti, a beruházásokra vonatkozó kormányközi megállapodást. Emlékeztetett a Gazpromnyefty szerbiai befektetéseinek nagyságára és arra, hogy a NIS Szerbia fő olajtermék-ellátója. „Folyamatban van a párbeszéd szerbiai barátainkkal, és együtt fogjuk meghatározni, hogyan tovább” – mondta. Nem lenne meglepő, ha az orosz elnök által jelzett „hogyan tovább” arra is kiterjedne, hogy mi történik az ukrajnai háború lezárultával és a külföldi orosz érdekeltségek elleni szankciók feloldásával azokkal a külföldi orosz eszközökkel, amelyeket a tulajdonosaik kényszer hatására adtak el.
Esetleg az orosz cégek vissza akarják vásárolni.
A továbbiak szempontjából az sem mindegy, hogy az orosz tulajdon 53,15 százalékából mennyit kaphat meg a Mol. Esetleg 50 százaléknál kevesebbet attól függően, hogy a szerb állam mennyire kívánja erősíteni a NIS-ben lévő saját pozícióit. Ugyanakkor 30 százalék fölé növelheti úgy is, hogy a Molnak is több jut 50 százaléknál.
Mit tud a NIS?
- A NIS-ben történő tulajdonszerzés abból a szempontból mindenképpen beleillik a Mol stratégiájába, hogy régiós, vagyis a Mol fő vadászterületén működő társaságról van szó. A Molnak előnyös, ha azokban az országokban, amelyekben nagyban játszik, csak egyetlen (nagy) finomító működik, és azt ő maga irányítja. A NIS-re ez áll, a társaság egyeduralkodó a szerbiai piacon. Igaz, két finomítója van, de csak az egyik működik. A Mol e szempontjáról a Világgazdaság egy éve a Lukoil szintén dobra vert burgaszi finomítója kapcsán írt.
- A NIS új résztulajdonosának vonzó lehet a mintegy 5100 fős NIS integrált volta. A társaság fő tevékenysége a kőolaj és földgáz feltárása, termelése és finomítása, széles körű kőolaj- és gáztermékek értékesítése és forgalmazása, valamint energetikai és petrolkémiai projektek megvalósítása. Így, amikor a Molnak a szerbiai szerzeménye tevékenységét a Mol csoportéba kívánja integrálni, alapvetően nem kell új szerbiai üzletágakat kialakítania. Elég lesz a saját érdekei szerint áthelyezni a súlypontokat. Számítani lehet bizonyos előnyökre is a szinergiák mentén. Igaz, e kedvező hatást mérsékelheti a Mol csoportnál a múlt év végén megkezdett holdinggá alakulás.
- A NIS legnagyobb termelő létesítményei Szerbiában működnek, de vannak leányvállalatai és képviseletei Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Romániában, Oroszországban és Angolában. Magyarországon jelen van a villamos energia nagykereskedelmi piacán. Mindezen tevékenységei részben átfedésben lehetnek a Moléival – ez sem feltétlenül hátrány –, de ki is egészíthetik. A Mol már a helyszínen méri fel, hogy miben szerezne érdekeltséget.
Fontos kérdés azonban, hogy milyen a NIS létesítményeinek műszaki állapota, mennyit kell költeni az esetleges felújításukra. E téren azonban megnyugtató az a már idézett közlés, hogy a 2008 óta (növekvő százalékokkal) résztulajdonos Gazpromnyefty eddig 3,5 milliárd eurót költött szerbiai érdekeltségeire. Orosz irányítás idején indult meg a NIS régiós terjeszkedése is.
Jórészt a készbe ülhet bele a Mol
2012-ben befejeződött a pancsovai hidrokrakkoló és hidrokezelő létesítmények építése, 2013-ban pedig elindult az áram és a hő termelése a belföldi olaj- és gázmezőkről kinyert gázból a sirakovói erőműben. Ezután a NIS további 13 mini erőművet helyezett üzembe, majd 2016-ban egy földgáztisztító üzemet Elemirben, 2017-től pedig tovább fejlesztette a pancsovai finomítót.
A pancsovai létesítmény évi 4,8 millió tonna nyersolaj feldolgozására képes, vagyis közel feleannyira, mint a Mol Dunai Finomítója (10-11 millió tonna). Az olajtermékek széles skáláját gyártja, megfelelve a belföldi és az európai környezetvédelmi szabványoknak. A 2012-ben leállított újvidéki létesítmény éves kapacitása 2,6 millió tonna.
A NIS 2010 óta modernizálja és részben felvásárlásokkal bővít a kiskereskedelmi hálózatát. Ez NIS Petrol néven működik, de 2012 decembere óta üzemelnek benzinkutak az országban Szerbiában Gazprom márkanéven is. A NIS-nek ma 297 benzinkútja van, beleértve az e tevékenységhez kapcsolódó telephelyeket is.
A NIS 2024-ben
- 1,147 millió tonna olajegyenértéknyi szénhidrogént hozott a felszínre,
- 3,620 ezer tonna finomított olajterméket állított elő,
- 408,1 milliárd dinár (1337 milliárd forint) volt a bevétele,
- 10,1 milliárd dinár (33,6 milliárd forint) adózott eredményt ért el, ez egy év alatt 77 százalékos csökkenés volt.
Mindezek alapján, ha a Molé lesz a NIS-ben lévő orosz tulajdonhányad, akkor a magyar társaságnak nem elsősorban a birtokon belülre kerülése után, a szükséges fejlesztések miatt, hanem a vételár kifizetésekor kell mélyebben a zsebébe nyúlnia.
Megérkezett a Mol Szerbiába, mindent előszednek, teljes átvilágítást végeznek a NIS-ben – napokig tart majd, több helyre is mennek
A szerb Tanjug hírügynökség értesülései szerint a magyar Mol képviselői megérkeztek Szerbiába, és megkezdték a szerbiai olajipari vállalat tevékenységének mélyreható elemzését. A NIS az orosz olajra kivetett szankciók miatt már csak nyűg a szerb elnök számára, aki a nemzetbiztonsági tanács ülése után felszólította a Gazpromot, a NIS vezetését és a magyar Molt is, hogy a lehető leghamarabb véglegesítsék az adásvételi szerződést. Bővebben>>>
Ajánlott videók
