Másodhegedűs szerepre kárhoztatott az Apple, lepipálta az Nvidia

Rákapcsolta vagonját az Nvidia robogó mozdonyára a Foxconn, a tajvani szerződéses elektronikai bérgyártó ismét az elemzők várakozásait túlszárnyaló pénzügyi adatokat közölt, köszönhetően elsősorban a mesterségesintelligencia- (MI) alkalmazások infrastrukturális hátterét adó, bivalyerős szerverek iránti kereslet megugrásának.

A tajvani óriásvállalat – amely a maga műfajában a legnagyobb a világon – a szeptemberrel zárult harmadik negyedévében 17 százalékkal, 1,89 milliárd amerikai dollárra növelte tiszta nyereségét, ami azt jelenti, hogy a londoni tőzsdecsoport (LSEG) elemzői szégyenben maradtak a maguk 14 százalékkal alacsonyabb profitbecslésével, míg a bloombergesek „csak” 13 százalékot tévedtek. 

A Foxconn sokat profitált az MI-szerverek gyártásából

A hivatalos nevén Hon Hai Precision Industryként is ismert vállalat a gyorsjelentéshez fűzött kommentárjában az évzáró negyedévre és a teljes üzleti évére is robusztus bevételnövekedést jelzett előre, bár a célszámokkal ezúttal is adós maradt. Ami tudható, hogy a Foxconn az idei harmadik negyedévet 67,54 milliárd amerikai dolláros bevétellel zárta. 

A tavalyihoz képest 11 százalékos növekedés motorja az MI-szervergyártás volt, a Foxconn ebből származó bevétele augusztusban első alkalommal haladta meg az Apple iPhone-ok összeszereléséért kapott összeget, s miután ez szeptemberben is megismétlődött, valószínűsíthetően 

Olyannyira, hogy a cégvezetés szerint még egy másik termékkör is megelőzheti az okostelefon-gyártást, mégpedig az elektromos autók egyre bonyolultabb elektronikai berendezéseinek előállítása. A Foxconn sem akart kimaradni az elektromos átállás folyamatából, s ehhez tőkeerős partnerre talált a szaúdi állami vagyonalap, a Public Investment Fund (PIF) képében, amely az első szaúdi elektromosautó-gyár megépítésében és üzemeltetésében számít a tajvaniak tapasztalatára és tudására. 

Az autóiparban is erősítik a jelenlétüket 

Az autónak egyelőre csak a neve van meg, a Ceer gyártása a tervek szerint a jövő év végén indulhat meg a King Abdullah Economic Cityben (KAEC), ahol gőzerővel folyik az egymillió négyzetméteren elterülő komplexum építése. Egy másik autóipari projektjét viszont feladta a Foxconn, amely a csődbe ment amerikai Lordstown Motors nevű elektromosautó-gyártó pionírba próbált életet lehelni, de a feladta ebbéli próbálkozásait. 

Együttműködésük csúnya véget ért, a Lordstown Endurance elektromos pickupok gyártása azért maradt abba, mert a Foxconn nem volt hajlandó több pénzt pumpálni a startupba, ezzel gyakorlatilag csődbe vitte. Bíróságon kötött ki az ügy. Az Ohio állambeli Lordstownban lévő autógyár a tajvaniak nyakán maradt, egészen idén augusztusig, amikor is 375 millió dollárért sikerült vevőt találni a kompletten felszerelt üzemre, amelyet korábban a Lordstown résztulajdonosától, a General Motorstól vásároltak meg 230 millió dollárért. 

Autók helyett inkább szervereket gyártanak Ohióban 

A Foxconn azonban marad a városban, a hatalmas üzemben ugyanis a „lötyögött” az autógyártó részleg, s a tajvaniak idehozzák az MI-szervergyártásuk egy részét. Itt 557 ezer négyzetméternyi szabad üzemi terület áll a rendelkezésükre, hatszor annyi, mint a szintén most épülő houstoni egységükben, ahol az Nvidia GB300 MI-szervereit szerelik majd össze. 

A Foxconn saját márkanéven nem gyárt és értelemszerűen nem is forgalmaz autókat, noha felkészültségét tekintve adottak lennének hozzá a feltételek, de a cég egyelőre koncepcióautókat mutatott csak be, illusztrálva, hogy mire lenne képes, ha belépne az amúgy is túlzsúfolt kínai autópiacra.

A többi között

• az Apple,
• az Nvidia,
• az Amazon.com,
• a Hewlett-Packard,
• a Microsoft
• és a Dell

megrendelésére dolgozó Foxconn számára is kihívást jelentett a Donald Trump által meghonosított, üzleti zsarolással felérő vámpolitika, melyre a tajvaniak rugalmasan reagáltak. Egyrészt a megnövelték beruházásaikat az Egyesült Államokban, másrészt a Kínából Amerikába exportált bérgyártott termékek összeszerelését diverzifikálták, tekintettel arra, hogy a Foxconn legnagyobb kapacitású gyárai épp a washingtoni büntetővámokkal szembesülő Kínában vannak. 

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az „amerikai” okostelefonokat az indiai egységükből szállítják az Egyesült Államokba, a világ többi részét pedig „kínai” iPhone-okkal szolgálják ki. Igaz, az orosz olaj vásárlása miatt Indiát sújtó amerikai büntetővámok gondot okoztak a szállításokban, de a nagypolitika a vámalku irányában halad, és India is behódol ezen a téren Trumpnak.

A Foxconn a tajvani tőzsdezárás után tette közzé gyorsjelentését, így a piac csak felkészülni tudott rá, ez 1,8 százalékos szerdai erősödéssel meg is történt. A társaság részvénye egyébként meglovagolta az MI-hullámot, az árfolyam az idén 36 százalékkal erősödött, jócskán meghaladva a tajpeji tőzsde irányadó indexének (TWII) 21 százalékos nyereségét.