Igazán tágra nyílik a kormány bukszája 2026-ban: pénzesőre készülhetnek a családok, mutatjuk a részleteket
Egyre jobb helyzetbe kerülnek a családok, ugyanis a kormány folytatja adócsökkentési programját, illetve a támogatások is emelkednek. Emellett folytatódik a nyugdíjemelés: belekezdenek a 14. havi nyugellátás felépítésébe is. De nő a minimálbér, és a garantált bérminimum, ahogy a közszférában is fizetésemelésre számíthatnak. Így van rá esély, hogy jövőre az átlagos nettó bér elérje a félmillió forintot.
Fókuszban az anyák
Néhány nap múlva, január elsejétől újabb lépéssel immár megduplázzák a családi adókedvezményt. Érdemes felidézni, hogy még a 2024-ben bejelentett intézkedéssorozat szerint 2025. július 1-jével az egy gyermeket nevelők havi adókedvezménye 10-ről 15 ezer forintra, a kétgyermekeseknek 40-ről 60 ezer forintra, a háromgyermekeseknél pedig 99 ezer forintról 148,5 ezer forintra emelkedik.
2026. január 1-jével már a duplázott mértékek lesznek érvényesek. Sorrendben a havi adókedvezmény összege 20 ezerre, 80 ezerre, illetve 198 ezer forintra emelkedik.
Mindez tehát azt jelenti, hogy
csak a családi adókedvezménynek köszönhetően jövő januárjától az egygyermekesek esetében 10 ezerrel, a kétgyermekeseknél 40 ezerrel, a háromgyermekeseknél pedig 99 ezer forinttal nő a havi elkölthető jövedelem.
Ezzel azonban koránt sincs vége a családtámogatási rendszer megemelésének.
Orbán Viktor miniszterelnök korábbi évértékelőjében bejelentette, hogy a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, így a két és három gyermeket nevelő anyák életük végig szja-mentesek lesznek. A háromgyerekes anyáknál ez egy lépcsőben következik be 2025 októberétől, a kétgyermekeseknél négy lépcsőben 2026 januárjától.
Az utóbbiak esetében ebben a formában valósul meg:
- 2026. január 1-jétől a 40 év alatti anyák számára válik elérhetővé az adómentesség,
- 2027. január 1-jétől a 40 és 50 év közötti anyák is jogosulttá válnak,
- 2028. január 1-jétől az 50 és 60 év közötti anyák is igénybe vehetik,
- 2029. január 1-jétől a 60 év feletti anyák is mentesülnek az szja fizetése alól.
Jövő évtől félmillió édesanya lehet szja-mentes, 2029-től pedig egymillió.
Ez akkora kör, amely a költségvetésben is nyomot fog hagyni, a kétgyermekes édesanyákat érintő szja-mentessége ugyanis 600-700 milliárd forintos kiadást jelenthet a büdzsének. Másik oldalról viszont ennyi marad majd a magyar családoknál, azaz ez az összeg növeli az életszínvonalat, a létbiztonságot, így ennek az összegnek egy részével bizonyosan nő a fogyasztás is. Ami a jövőre eső rész ebből, az 270 milliárd forint a két-három gyermekes anyák adómentessége nyomán, a családi adókedvezmény megduplázása még ennél is többet, 290 milliárdot hagy a gyermeket nevelőknél.
Szintén fontos változás, hogy a csed és a gyed teljes egészében személyijövedelemadó-mentessé válik, amivel jelentős összegek maradnak a kisgyermekes édesanyáknál. Az szja-mentesség a csed esetében átlagosan havi 78 ezer forinttal, a gyed esetében pedig havi 43 ezer forinttal növeli az érintett családok bevételét.
Jól járnak a közszférában – jönnek a fizetésemelések
Már november végén megszületett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás, aminek értelmében 2026. január elsejével a legkisebb kötelező munkabér összege 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra, a szakmunkás-bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra emelkedik. Mészáros Melinda,
a Liga Szakszervezeti Szövetség vezetője szerint a bérek országos átlagban 7-8 százalékkal nőhetnek 2026-ban.
Bár a piaci szférában 2026-ban várhatóan nem éri el a bérdinamika a 10 százalékot, a nemzetgazdasági átlagkereset esetében nagyobb esély van rá. Jövőre ugyanis folytatódnak a közszférában az idén vagy a korábbi években elindult béremelések:
- a vízügyi dolgozók keresete 15 százalékkal,
- a kormányhivatalokban dolgozóké szintén 15 százalékkal,
- a pedagógusoké 10 százalékkal,
- a szociális és kulturális szférában 10–20 százalék között emelkedik,
- de a bírák és az igazságügyi dolgozók bérrendezése is folytatódik.
A nemzetgazdasági átlagkereset januártól átlépheti a két számjegyű mértéket, annál is inkább, mert februárban érkezik a fegyverpénz is, amely 2022-ben is 30 százalékkal emelte meg a bérdinamikát.
Jön a fegyverpénz is
Jövőre is lesz fegyverpénz, a jogosultak az alapösszeg többszörösét kapják meg egyben, a fegyverpénz az alapösszeg hatszorosa lesz. A juttatással a kormány a Magyarország biztonságáért végzett szolgálatot ismeri el.
A szolgálati juttatás a hivatásos szolgálatot ellátó személyeknek a Magyarország biztonsága érdekében végzett munkájuk elismerését célozza – áll a kormányrendelet összefoglalójában.
A juttatás kiszámolásánál alapösszegként a 2026. február 1-jén érvényes illetmény alapján számított egyhavi távolléti díjnak megfelelő összeget veszik. A nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévők esetében a szolgálati juttatás alapja a nyugdíj előtti rendelkezési állományban járó illetmény, tisztjelölteknél pedig az egyhavi illetmény összege.
A juttatásra jogosultak lesznek
- a honvédelmi szervezetek, beleértve a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot (vagyis a katonai felderítés és elhárítás állományát is),
- a rendőrség,
- a Terrorelhárítási Központ,
- a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
- az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság,
- a büntetés-végrehajtási szervezet,
- a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet,
- az Országgyűlési Őrség,
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
- és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, így az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Információs Központ, továbbá az Információs Hivatal esküt letett, rendfokozatot viselő tagjai.
Félmillió fölé kúszhat a nettó átlagkereset
A legutolsó adatok szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 687 ezer forint volt, ami alacsonyabb a korábbi hónapok átlagánál, ám ebben semmi meglepő nincs, az ősszel ugyanis rendre lassul a bérkiáramlás. Az egész éves átlagkeresetet az év utolsó két hónapjában megszokott béren kívüli juttatások szokták felhúzni, így várhatóan a nemzetgazdasági átlagkereset idén 700 ezer forint környékén lehet.
Ezt alapul véve egy 7-8 százalékos átlagos emelkedéssel jövőre a bruttó átlagkereset márciusra felkúszhat 749–756 ezer forintra is.
Ebben az esetben az országos nettó átlagkereset 500 ezer fölé emelkedne. De mint említettük, a 10 százalék fölötti bérdinamika miatt jó eséllyel 770 ezer forintot is elérheti pár hónapon belül a bruttó átlagkereset.
Jön a 14. havi nyugdíj
Nemcsak a családok, illetve a fegyveres szervezetek és a közszféra dolgozói járnak jól jövőre, hanem a nyugdíjasok is.
Februárban ugyanis immár nemcsak a megszokott havi ellátást, hanem a 13. havi teljes nyugdíjat, és – új elemként – a 14. havi nyugdíj első, azaz egyheti részletét is átutalják a szépkorúaknak.
A kormány végül a 14. havi nyugdíj többlépcsős bevezetését döntötte el. Így tehát a 14. havi ellátást a 13. havi nyugdíj visszavezetésének mintájára csinálják. A 13. havi nyugdíj visszavezetése 2021-ben egyheti pluszjuttatással indult, majd évente újabb egy hét jár, az eredeti terv szerint 2024-re pedig elérik a teljes havi összeget. Később a kormány ezt a folyamatot felgyorsította, és 2022 februárjában már a teljes 13. havi nyugdíjat kifizették minden jogosultnak.
A családtámogatás mellett az otthonteremtést segíti az Otthon Start program, azaz az első lakás megvásárlásához a kormány kedvezményes, 3 százalékos támogatott hitelt nyújt.
Fontos kiemelni, hogy a magyar háztartások továbbra is Európa legalacsonyabb rezsijét fizetik, ugyanis az őszi diplomáciai sikereknek köszönhetően (Orbán–Trump-, Orbán–Putyin-találkozó)
a kormány nem nyúl a rezsicsökkentéshez.
Beborulhat az ég, füstbe mehet a rezsicsökkentés
Ismét felsejlik a megszorítások réme, ugyanis a Tisza Párt kiszivárgott megszorítócsomagjának az egyik központi eleme a közszolgáltatások privatizációja, vagyis az állami nyugdíj és egészségügy felszámolása és magánszolgáltatókhoz juttatása.
Ebbe a logikai rendszerbe kiválóan illeszkedik a közműszolgáltatók privatizációja is, hiszen a magánosítás logikája az energiaszektorban is hasonló, mint a szociális szférában: ha magáncégek látják el az egyes szektorokat, az államnak nem kerül pénzbe, így első körben spórol. Ez persze – mint ahogy a magyar társadalom már láthatta – csak a kockás papíron valósul meg, azaz hazugság. A végén borítékolható az áremelés – hangsúlyozza az Ellenpont cikke.
Ha a logikai sort folytatjuk, a kiárusított közműcégek nyilvánvalóan a legmagasabb profit elérésében érdekeltek, így a befagyasztott áraknak is vége lesz. Erre utal az is, hogy az EP-ben pedig már meg is szavazták a tiszások azt a karbonadó-tervezetet, amelynek végrehajtása gyakorlatilag ellehetetlenítené a magyarországi rezsicsökkentés fenntartását.
