Ezt már a nagy NATO-ország se bírja, az aranyához kényszerül nyúlni, Irán rájuk szegezte a fegyvert
Az iráni háború hatására egekbe szökő energiaárak igencsak megviselik azokat az országokat, amelyek importból kénytelenek fedezni kőolaj- és földgázfogyasztásukat, az egyre drágább behozatal ezeknek az országoknak a devizáit is megviseli. Ha tartósan zárva marad a Hormuzi-szoros, devizaválságok sora követheti egymást, amit az országok kétségbeesett lépésekkel próbálnak megakadályozni. Törökországra is sor kerülhet, hiába övék a NATO második legerősebb hadserege.
Az energiaválság különösen érzékenyen érinti Törökországot, az aranytartalékból védenék meg a lírát
Irán a háború kezdete óta több rakétát is kilőtt Törökországra, ám míg azokat a rakétákat sikerült elfogni, a kibontakozó energiaválság telibe találta a török devizát, a lírát. Ezért az ország jegybankja rendkívüli lépésekkel igyekszik védeni a nemzeti fizetőeszközt. Ennek egyik eszköze lehet az ország óriási aranytartalékának felhasználása devizaswapügyletekhez és a befolyó keményvaluta használata a líra védelmében.
A Bloomberg összefoglalója szerint március elején Törökország aranytartaléka mintegy 135 milliárd dollárt tett ki, ám a lap idézi a JPMorgan Chase elemzőjét, Fatih Akceliket, aki szerint
ebből csak mintegy 30 milliárd dollárnyi áll a Bank of England raktáraiban, amit a beavatkozásra különösebb logisztikai nehézségek miatt fel lehet használni.
Törökország különösen kitett az inflációs sokkoknak és a fizetési mérlegből kibontakozó válságoknak, hiszen szinte az összes olaj- és gázfogyasztását importból fedezi, miközben a drágulás üteme februárban 31,5 százalék volt éves alapon, ami az egyik legmagasabb a világon.
Kétségbeesett lépésekkel védekeznek a törökök
A török központi bank dezinflációs stratégiája főként a líra reálfelértékelődésén alapult, ami azt jelenti, hogy a havi inflációnál nagyobb mértékű leértékelődést nem engedélyeztek. A háború kezdete óta azonban ezért súlyos árat kellett fizetni, így jelentősen csökkent az ország devizatartaléka, miközben nőttek az importköltségek. A jegybank a kibontakozó válságra válaszul szűkítette a likviditást, miközben az állami tulajdonú bankok is beavatkoztak a devizapiacon a líra védelme érdekében.
A központi bank is igyekszik szabadulni devizakötvényeitől, hogy a befolyó összegekkel védje az ország fizetőeszközét, és az elmúlt hetekben ezek az eladások már a 16 milliárd dollárt is elérték. Azonban január végén Törökország csak kevesebb mint 17 milliárd dollár értékű amerikai állampapírral rendelkezett, szemben a 2015-ös 82 milliárd dollárral.
A jegybank dolgát nehezíti, hogy ezzel párhuzamosan
a külföldi befektetők is szórják a török állampapírokat, és a március 13-án véget ért héten adták el ezekből a legtöbbet a feljegyzések kezdete óta.
A devizaválság jelei máshol is érzékelhetők, így az isztambuli bazárban csak a bankközi árfolyamnál magasabb áron lehet dollárhoz jutni, ami jelzi a belföldi keresletet is a keményvaluta iránt.
Akárcsak más országokban, Törökországban is megzavarta az iráni háború a kamatpálya alakulásával kapcsolatos várakozásokat, így a piac már 100 bázispontos kamatemelésre számít a következő hónapban. Kedd délután 44,35 lírát kellett adni egy dollárért, ami csak 0,1 százalékos gyengülést jelez, ám ez magasabb az év eleje óta elért napi 0,05 százalékos átlagos leértékelődésnél.
Energia- és devizaválság mellett menekültválság is fenyegeti Törökországot
Törökországot az energia- és devizaválság mellett menkültválsággal is fenyegeti az iráni háború, hiszen a perzsa állam és Törökország közös határa 560 kilométer hosszan húzódik. Bár az iraki háború és a szíriai polgárháború után Ankara sokat erősített határai védelmén, a Híradó összefoglalója szerint mégis
akár egymillió bevándorló érkezhet az országba.
A migránsok között sok afganisztáni és pakisztáni is lehet, akiket Iránban kitoloncolás veszélye fenyeget. Törökországban pedig már most is 2,3 millió szíriai és 170 ezer más országból érkezett menekült is él. Egy újabb menekülthullám pedig még több terhet róna az energiaválsággal, magas inflációval és alacsony növekedéssel küzdő török gazdaságra.
