Három mega-IPO írhatja át az amerikai részvénypiac súlypontját

Ezen a héten a tőkepiaci szereplők figyelme a SpaceX IPO-jára irányul. Pedig mellé közben máris „belopakodott” egy másik nagy jelentőséggel bíró cég: az Anthropic. A múlt héten az Anthropic, a Claude fejlesztője bizalmasan benyújtotta IPO-dokumentumait, miután a cég egy 65 milliárd dolláros friss finanszírozási kört zárt 965 milliárd dolláros post-money értékeltség mellett. Ezzel most először előzte meg az OpenAI értékeltségét. 

A Reuters értelmezése szerint az időzítés nem véletlen: az Anthropic a SpaceX után gyorsan kihasználhatja a mesterségesintelligencia- (AI) és a növekedési részvények iránti kedvező befektetői hangulatot, miközben önmagában kevésbé tűnhet agresszíven árazottnak, ha a piac közvetlenül az 1,8 ezermilliárd dolláros értékelést célzó SpaceX-szel veti össze.  

Itt a mega-IPO-k első hulláma

A mögöttes motiváció ugyanaz mindhárom cégnél: a magánpiaci finanszírozás után a tőzsde szélesebb befektetői bázist, valamint likviditást ad a korai befektetőknek és munkavállalóknak. Véleményem szerint 

A következő hónapok egyik legfontosabb tőkepiaci kérdése nem pusztán az, hogy mekkora értékeltségen jön tőzsdére a SpaceX, az Anthropic és később az OpenAI, hanem az, hogy ezek a cégek milyen gyorsan kerülhetnek be a nagy amerikai és globális indexekbe. A Bloomberg által a múlt héten közölt adatok alapján a SpaceX célzott IPO-mérete 75 milliárd dollár lehet. Ez történelmi léptékű kibocsátás lenne, messze maga mögött hagyva az Aramco 38 milliárd dolláros, az Alibaba 33 milliárd dolláros, a Visa 30 milliárd dolláros kibocsátását.  

A tét azért nagy, mert a három társaság együtt olyan tőkeigényt jelenthet, amely már nemcsak egyedi részvénysztori, hanem piacszerkezeti esemény. 
Tegyük fel, hogy a SpaceX 75 milliárd dollárt, az Anthropic, talán kissé túlzó becsléssel élve, csaknem 65 milliárd dollárt, az OpenAI pedig 40 milliárd dollár körüli összeget vonna be, egy IPO során. Ebben az esetben a három kibocsátás összértéke megközelítené a 180 milliárd dollárt. Ez az összeg meghaladná az 1998 és 2000 közötti IPO-k együttes értékét, amely mindegy 164 milliárd dollár volt. A piacon csaknem egyszerre jelenne meg három olyan részvény, amelyekben a növekedési alapok, a technológiai alapok, a tematikus AI-portfóliók és később az indexkövető ETF-ek pozíciókat alakíthatnak ki, akár kényszerű, akár tudatos allokáció mentén. 

A legközvetlenebb hatás az ETF- és indexáramlásokon keresztül jelentkezhet. Vannak, akik korán ébredtek. A Hedgeye külön ETF-et indított arra a jelenségre, hogy az indexalapoknak és benchmarkkövető vagyonkezelőknek vásárolniuk kell, amikor egy nagy társaság bekerül az S&P 500-ba vagy a Nasdaq 100-ba. A példa nem elméleti: a Tesla S&P 500-ba kerülésekor több mint 50 milliárd dolláros indexalapvételi hullám indult el. Nagyon nehéz a lehetséges indexhatásokat megbecsülni, az első szakmai becslések relatíve szerénynek mondhatók.  

A Business Insider által idézett források szerint a SpaceX a CRSP Total Market indexbe akár öt kereskedési nap után bekerülhetne. A Nasdaq 100 esetében a friss szabálymódosítás gyors belépést engedhet: a részvény 15 kereskedési nap után kerülhetne be. Ami különösen fontos, hogy a Nasdaq 100 friss szabálymódosításai a rendkívül szűk, 3–5 százalékos közkézhányad ellenére is lehetővé teszik a gyorsított (fast-track) belépést, ezért a SpaceX a szigorú floatkorlátok kikerülésével hamarabb válhat érdemi pozícióvá a QQQ-típusú tőzsdén kereskedett alapokban (ETF-ek). A Reuters beszámolója szerint viszont az S&P Global június 4-én bejelentette, hogy nem változtat a fő részvényindexeibe való bekerülés feltételein, ezzel gyakorlatilag kizárva annak lehetőségét, hogy a SpaceX gyorsított eljárásban bekerüljön az S&P 500 indexbe. 

Az Economist szerint a SpaceX 75 milliárd dolláros részvény kibocsátása esetén az S&P 500 indexben nagyságrendileg 0,1 százalékos súlyt képviselne, míg a Nasdaq 100 indexben, ahol a free float akár háromszorosáig történő súlyozás is alkalmazható (amelyet ebben az esetben nagy valószínűséggel alkalmaznának), nagyságrendileg 0,5 százalékos súlyt érne el. Ez természetesen csak egy elméleti kiinduló állapot lenne. 

Új befektetési univerzumot nyit a Space, az Anthropic és az OpenAI tőzsdei bevezetése

A pozitív olvasat szerint ezek az IPO-k új befektetési univerzumot nyitnak meg, hogy a témának megfelelően fogalmazzak. A SpaceX nemcsak űripari cégként, hanem Starlinken keresztül kommunikációs-infrastruktúra sztoriként, az xAI-kitettségen keresztül pedig a mesterséges intelligencia úttörőjeként is értelmezhető. Az Anthropic és az OpenAI tőzsdére lépése közvetlen hozzáférést adna a befektetőknek egy olyan szegmenshez, amely eddig főként zárt, magánpiaci finanszírozási körökben volt elérhető. 

A negatív oldal viszont legalább ennyire fontos.  A SpaceX alacsony közkézhányada torzíthatja az árképzést. A Business Insider becslése szerint 50 milliárdos kibocsátás és 1750 milliárd dolláros értékeltség mellett a free float csak 2,86 százalék lenne; 75 milliárd dolláros kibocsátás és 2 ezermilliárdos értékeltség mellett is csak 3,75 százalék. Ez azt jelenti, hogy az indexvételi kereslet elméletileg viszonylag szűk szabadon forgó részvényállományra zúdulhat rá, ami felfelé torzíthatja az árat.  

Majd később ugyanez a folyamat más megarészvényeknél már korábban is tapasztalt volatilitást okozhat, amikor a lock-up időszakok lejárnak. A bennfentesek az első negyedéves jelentést követően (várhatóan nyár végén vagy ősz elején) részesedésük 20 százalékát értékesíthetik, majd további 10 százalékot adhatnak el, ha a részvény árfolyama legalább 30 százalékkal meghaladja a kibocsátási árat. Elon Musk részesedésének értékesítését ugyanakkor 366 napos lock-up időszak korlátozza.  

A Magnificent Seven tagjain csattanhat az ostor

A másik probléma a kiszorítási hatás. Annak érdekében, hogy az indexalapok SpaceX-et, Anthropicot vagy OpenAI-t vegyenek, valamit el is kell adniuk. Az i3 Insights szerint 

Az MSCI modellje szerint 25 százalékos free-float mellett a tíz legnagyobb venture-backed magáncég indexbe kerülése 1,16 százalékos forgalmat okozna az MSCI USA IMI indexben, az ipari szektorban pedig 3,34 százalékos turnoverrel járna. Az MSCI becslése alapján 1,86 ezermilliárd dollárnyi követett AUM (kezelt vagyon) mellett 19 milliárd dollárnyi indexvezérelt beáramlás érkezhetne ezekbe az IPO-kba. Természetesen ezek csak első feltételezések, de egy magasan kvalifikált piaci szereplőtől. 

A kiszorítási hatás nem csak úgy jelentkezhet, hogy az indexalapok Apple-t, Microsoftot, Nvidiát vagy más meglévő indexsúlyokat adnak el a SpaceX/Anthropic/OpenAI-vételek finanszírozására. A friss tőke részben pénzpiaci alapokból is átterelődhet részvénybe. Az amerikai pénzpiaci alapokban óriási „parkoló tőke” van: az ICI május végi adatai szerint az amerikai money market fund teljes állomány 7,78 ezermilliárd dollár volt. A Reuters pedig már márciusban is arról írt, hogy a háborús és inflációs kockázatok miatt rekordközeli pénzpiaci állományok épültek fel. 

Ugyanakkor a Reuters legfrissebb heti alapáramlási adatai alapján nem egyértelmű, hogy a pénzpiaci és kötvényalapokból már megindult volna nagy rotáció a részvény felé: a május 27-ével zárult héten az amerikai részvényalapok 1,97 milliárd dollár beáramlást tapasztalhattak, miközben az amerikai kötvényalapok 10,62 milliárdot, a pénzpiaci alapok pedig 8,38 milliárdot. Vagyis a „cash on the sidelines” jelenség létezik, de egyelőre csak találgatás, hogy ezeknek az összegeknek mekkora része áramolhat IPO-kba. 

Egy újabb finanszírozási csatorna a kötvénypiac és a portfólió-rebalancing lehet. A State Street elemzése szerint egy 2 ezermilliárd dolláros SpaceX-értékeltség mellett a teljes piaci kapitalizáció alapján a társaság önmagában körülbelül 2,2 százalékos súlyt képviselhetne az MSCI ACWI-ban, de a tényleges indexsúlyt a free float erősen korlátozhatja.  

Az MSCI saját szcenárióelemzése is arra jut, hogy a mega-cap IPO-hullám nemcsak új részvényvételt okoz, hanem benchmark-szintű szektor- és régiós átrendeződést is: a rebalancing során az új amerikai növekedési/AI-kitettség növekedése más meglévő részvények, régiók vagy szektorok rovására történik. Ez a klasszikus kiszorítási hatás.  

A kötvényoldali átterelődés viszont inkább másodlagos, de álljon itt a felsorolásban. Ha az IPO-khoz nem elegendő a részvényportfóliókon belüli eladás, akkor multi-asset alapoknál, privátbanki portfólióknál vagy intézményi mandátumoknál a részvénysúly emelése kötvény- vagy pénzpiaci súly csökkentésével is történhet.  

Az utolsó, kockázatosabb csatorna a tőkeáttételes finanszírozás, ezen belül a jen carry trade. Itt nem az a fő állítás, hogy a SpaceX IPO-t közvetlenül jenhitelből veszik majd meg, hanem az, hogy a globális kockázati étvágy egy része olcsó finanszírozási devizákon keresztül épülhet fel. A Reuters szerint a G10 carry trade újra erősödött, mert a japán és svájci kamatok 1 százalék alatt vannak, miközben más fejlett piaci devizákban 4 százalék feletti kamatszintek is vannak. Alacsony volatilitás mellett ez támogatja a kockázatos eszközök finanszírozását. Ezzel a befektetők újra jelentős jen-shortpozíciókat építettek, a jen a 160-as dollárszint közelébe került, Japán pedig májusban 11,7 ezermilliárd jent, körülbelül 73 milliárd dollárt költött intervencióra.  

A stratégiai következtetés ezért kettős. Rövid távon az indexbe kerülés előtti pozicionálás, valamint a növekedési és AI-tematikus ETF-ek forgalma inkább támogató lehet. Középtávon viszont nem elég a sztorit megvenni. A három IPO egyszerre lehet likviditási katalizátor, AI-szektorrotáció és kockázati koncentrációs esemény akár a teljes részvénypiacra nézve.  Ezért a befektetői kérdés nem az, hogy „jó cégek kerülnek-e a parkettre”, hanem az, hogy milyen áron, milyen indexmechanika mellett és kik lesznek a kényszervevők vagy-eladók, és mely részvényekben, a következő körökben.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.

Források: Reuters: U.S. equity funds draw weekly inflows as tech rally lifts sentiment, 2026. május 29.; ICI: Money Market Fund Assets; State Street Global Advisors: Mega-cap IPOs: implications for institutional investors and index managers; MSCI: How megacap IPOs in 2026 could reshape global benchmarks; Reuters: Carry on trading: rate-based G10 currency bets make a comeback, 2026. május 15.; Reuters: Investors reload yen shorts in intervention test, 2026. április 29.; Reuters: Japan spent $73 billion in yen-buying intervention, ministry data shows, 2026. május 29. The Economist: Can the stockmarket swallow Anthropic, SpaceX and OpenAI? 2026. június 01., Reuters: SpaceX blocked from early US benchmark index entry as S&P reaffirms existing rules 2026. június 05.