Kamatstop: újra időt nyert több százezer jelzáloghiteles
Fél évvel, 2025. június végéig meghosszabbítja a lakossági jelzáloghitelekre vonatozó kamatstopot a kormány – jelentette be csütörtökön Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kamatstop 2022. januári bevezetésével a kormány azt kívánta megakadályozni, hogy
a változó kamatozású forint jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek törlesztési terhei megugorjanak az ezeknél a kölcsönöknél meghatározó referencia-kamatlábak emelkedése miatt.
Később – 2022 novemberétől – a rendelet hatályát az ötéves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelekre is kiterjesztették.
Fixálták a kedvező árazást
A kamatstop lényege, hogy az intézkedés által érintett hitelek kamatát a 2021. október 27-én érvényes referencia-kamatérték figyelembevételével kell megállapítani. Ez az adósok szempontjából igencsak kedvező, hiszen a rendelet által meghatározott időpontban a 3 havi budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) értéke 2,02 százalék, az 5 éves ÁKK hozam pedig 3,20 százalék volt: ehhez képest most a 3 havi BUBOR értéke 6,50 százalékon áll, vagyis a budapesti bankközi kamatlábhoz kötött kamatozású hiteleket törlesztő ügyfelek – a mai állapotot figyelembe véve – nagyjából 4,5 százalékpontnyi kamatelőnyhöz jutnak a piaci kondíciókhoz képest.
A kamatstop biztosította árelőny pedig a törlesztőrészletekben is megmutatkozik, a hitelfelvétel időpontjától, illetve a hátra lévő futamidőtől függően akár 10–30 százalékkal alacsonyabb is lehet az érintett adósok törlesztője a piaci feltételükhöz képest.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a kamatstop legutóbbi meghosszabbításakor – idén nyáron – úgy tájékoztatott, hogy az intézkedés hozzávetőleg 300 ezer, jelzáloghitelt törlesztő családot érint Magyarországon, a kamatstoppal védett fennálló tőketartozás értéke pedig meghaladja az 1250 milliárd forintot. Az intézkedés – tették hozzá – a bevezetésétől 2024. június 30-ig terjedő két és fél év alatt összesen 266 milliárd forintos megtakarítást jelentett a lakosságnak.
Már nem menő a változó kamatozás
A kamatstoppal érintett hitelállomány a szeptember végi, 5500 milliárd forinthoz közelítő lakáshitel-portfóliónak és a hozzávetőleg 700 milliárdos szabad felhasználású jelzáloghitel-állománynak nagyjából az egyötödét adta. Ez az arány viszont az idő előrehaladtával tovább csökken majd, hiszen a régebben felvett, legfeljebb ötéves kamatperiódusú hitelek súlya fokozatosan olvad a lakossági jelzáloghitel-portfólióban.
Az egy- és ötéves kamatozású lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek egyébként mára szinte teljesen eltűntek a hitelintézetek kínálatából, miközben a tízéves kamatperiódusú, és a végig fix kamatozású konstrukciók dominálják a piacot. Piaci feltételek mellett jelenleg 6-7 százalékos, éves kamattal lehet forintban nyújtott lakáshitelhez jutni a pénzintézeteknél: e szint mérséklődésére viszont – a bankközi kamatok alakulása tükrében – rövid távon minimális az esély.
Úgy tűnik viszont, hogy a mostani árszinteken már szívesen vesznek fel lakáshiteleket a háztartások: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az év első kilenc hónapjában megkötött szerződések értéke meghaladta az ezermilliárd forintot, amelynek alapján az sem zárható ki, hogy 2024-ben új csúcsot dönt a lakáshitelpiac.
