Egyre lassabban fogynak a bankfiókok

Alig csökkent a Magyarországon működő banki értékesítési egységek száma az elmúlt egy évben, vagyis megállni látszik a hálózat elmúlt években megfigyelhető, gyors zsugorodása – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybank statisztikái szerint szeptember végén 1418 banki értékesítési egység működött Magyarországon, ami alig valamivel marad el az egy évvel korábban regisztrált 1445-höz képest. A minimális mértékű csökkenés azért figyelemre méltó, mert a hazai fiókhálózat az elmúlt egy évtizedben látványos mértékben zsugorodott: 

A fiókhálózat elmúlt években megfigyelhető zsugorodásában több tényező is szerepet játszott. Az egyik ezek közül a 2020 elején kitört koronavírus-járvány, amelynek nyomán jelentősen felgyorsult a banki szolgáltatásoknál is egyre nagyobb teret nyerő digitalizáció, amelynek nyomán drasztikusan csökkent a fióki látogatások száma, és emelkedett az elektronikus szolgáltatások szerepe. Szintén fontos szerepet játszott a fizikai hálózat összehúzódásában, hogy a hitelintézeti szektor folyamatos költségoldali nyomás alatt állt az elmúlt időszakban: részben hazai, részben uniós szabályozói követelmények miatt költséges fejlesztéseket kellett végrehajtaniuk a pénzintézeteknek, ami tovább ösztönözte az egyébként igen drágán fenntartható fiókhálózat további racionalizálását. Végül a bankfiókok számának csökkenéséhez hozzájárult a folytatódó piaci konszolidáció is: az MBH Bankcsoport létrejöttéhez vezető, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló hármas bankfúzió – érthető módon – szintén érezhetően hozzájárult az itthon működő értékesítési egységek ritkulásához.

Ezen belül a három, legnagyobb értékesítési hálózattal rendelkező hitelintézeti csoport a teljes fióki állomány majdnem kétharmadát adja: a már említett MBH Bankcsoport jelenleg hozzávetőleg 400, az OTP Bank 315, a K&H Csoport pedig 193 értékesítési egységet üzemeltet országszerte.

A hálózat zsugorodásával párhuzamosan a fiókok funkcióit is tudatosan kezdik átalakítani a pénzintézetek: így a mindennapi pénzügyi műveletek – pénztári befizetések, átutalások, betétlekötések – helyett ma már az összetettebb feladatokra, így például a hitelezéssel, vagy a befektetésekkel kapcsolatos tanácsadásra igyekeznek helyezni koncentrálni a bankfiókokban. Ennek a törekvésnek a jegyében minden jelentősebb szereplőnél terjednek az újgenerációs bankfiókok: ezekben az egymás mellett sorakozó ügyfél-, illetve pénztári pultok helyett külön tárgyalók vannak a nyugodt körülmények biztosításához, miközben a napi szintű műveleteket jórészt elektronikus csatornákon keresztül lehet megoldani – például készpénz befizetésére alkalmas ATM-ek, vagy kihelyezett netbanki pultok segítségével.

Az MNB adatai szerint viszont a fiókok számának csökkenése nem járt együtt az alkalmazotti létszám csökkenésével a bankoknál: utóbbi az elmúlt években a 38 500 és 40 000 fő közötti sávban mozgott. A bankjegykiadó automaták száma pedig érezhetően növekedett is az elmúlt egy évben: szeptember végén 5110 ATM működött országszerte, 250-nel – 5,1 százalékkal – több, mint egy évvel korábban. Ebben meghatározó a szerepe a jegybank tavaly februárban hatályba lépett rendeletének, amely részletesen meghatározta a pénzügyi szolgáltatók által minimálisan működtetendő automaták számára vonatkozó szabályokat.