Fogynak a bankfiókok, de már jóval lassabban, mint eddig
Jócskán lelassult itthon a bankfiókok számának hosszú évek óta tartó csökkenése: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év végén 1401 értékesítési egység működött országszerte, ami mindössze 28-cal – nem egészen 2 százalékkal – volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
Ezzel együtt az utóbbi években látványosan csökkent a hitelintézeti fiókok száma:
a jegybank adatai szerint 2017 végén még 2420 értékesítési egység működött országszerte, vagyis hét év alatt több mint ezer bankfiók tűnt el a térképről.
A digitalizáció is hozzájárul a bankfiókok számának csökkenéséhez
A bankfiókok fogyatkozása mögött több ok is meghúzódik: az egyik, hogy az elmúlt években folytatódott a konszolidáció a hazai hitelintézeti piacon, ami értelemszerűen a hálózat észszerűsítésével is együtt járt.
A másik, egyáltalán nem elhanyagolható tényező, hogy a digitális banki szolgáltatások népszerűségének gyors és folyamatos növekedésével fokozatosan csökken a fióki látogatások száma, és vékonyodik az az ügyfélréteg, amely ragaszkodik a pénzügyei személyes intézésének lehetőségéhez.
Az értékesítési hálózat zsugorodása kapcsán ugyanakkor a bankok mindig igyekeznek hangsúlyozni, hogy a fiókokra mindig is szükség lesz, hiszen vannak olyan, komplexebb műveletek – például egy nagyobb hitel felvétele vagy a befektetések kezelése –, amelyek személyes tanácsadást igényelnek. Ebből eredően persze fokozatosan átalakul a fiókok szerepe is: a napi rutinműveletekről egyre inkább a tanácsadásra helyeződik át a fókusz.
A hazai fiókhálózat egyébként – hasonlóan a teljes hitelintézeti piachoz – meglehetősen koncentrált: az MNB országos fiók- és ATM-kereső programja szerint az MBH Bankcsoport és az OTP Bank üzemelteti messze a legtöbb értékesítési egységet itthon: előbbi hálózata a kereső szerint több mint négyszáz, az utóbbié pedig több mint háromszáz egységből állt május 21-én. A mérlegfőösszege alapján hét legnagyobb szereplő pedig a teljes hálózat nagyjából 95 százalékát üzemelteti.
Tovább emelkedhet az ATM-ek száma, és nem csak a nagyobb településeken
Az itthon működő ATM-ek száma viszont gyors növekedésnek indulhat az előttünk álló időszakban, hiszen április végén az Országgyűlés megszavazta, és május 12-én ki is hirdették azt a törvényt, amely előírja, hogy minden magyar településen bankjegykiadó automatának kell működnie.
A jogszabály kapcsán kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hangsúlyozta: a kormány azon dolgozik, hogy a készpénzhez és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés az ország egész területén, lakóhelytől függetlenül, minden magyar ember számára egyenlő feltételek mellett biztosított legyen. A törvénymódosítások – emlékeztetett a tárca –
nemcsak azt rögzítik, hogy minden településen legyen bankjegykiadó automata, hanem azt is biztosítják, hogy a bankautomatákból egyszerre kivehető maximális összeget ne lehessen 150 ezer forintnál alacsonyabb értékhatárban korlátozni.
A május 12-én kihirdetett törvény keretében az MNB elnöke felhatalmazást kapott, hogy rendeletben határozza meg a pénzforgalmi szolgáltatókat terhelő költségek megosztásának, valamint az ATM-telepítés szempontrendszerének – így a kötelezett szolgáltatók kijelölésének – részletszabályait, tehát azt, hogy az egyes településekre melyik szolgáltató köteles bankjegykiadó automatát kihelyezni, míg az ütemezés pontos menetét a nemzetgazdasági miniszter rendeletben rögzíti. A miniszteri rendelet szabályozással segíti azt is, hogy az önkormányzatok megfelelő telepítési feltételeket tudjanak biztosítani az ATM-et kihelyező szolgáltatóknak, hogy a lakosság készpénzhez való hozzáférése gördülékenyen és megfelelő körülmények között legyen biztosítva. A vonatkozó rendeletek kidolgozása az MNB-ben és az NGM-ben is folyamatban van – közölték.
Az MNB adatai szerint az év végén 5140 bankjegykiadó automata működött Magyarországon, jóval – egész pontosan 5,7 százalékkal – több az egy évvel korábbi 4861-nél.
A bankjegykiadó automaták száma így is nagyjából a hét évvel korábbi szinten volt a múlt év végén: ennek pedig az az oka, hogy 2017-től egészen 2022-ig fokozatosan zsugorodott a hálózat mérete, és csak az utóbbi két-három évben indult újra növekedésnek – jelentős részben szabályozói követelmények miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.