Fogynak a bankfiókok, de már jóval lassabban, mint eddig
Jócskán lelassult itthon a bankfiókok számának hosszú évek óta tartó csökkenése: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év végén 1401 értékesítési egység működött országszerte, ami mindössze 28-cal – nem egészen 2 százalékkal – volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
Ezzel együtt az utóbbi években látványosan csökkent a hitelintézeti fiókok száma:
a jegybank adatai szerint 2017 végén még 2420 értékesítési egység működött országszerte, vagyis hét év alatt több mint ezer bankfiók tűnt el a térképről.
A digitalizáció is hozzájárul a bankfiókok számának csökkenéséhez
A bankfiókok fogyatkozása mögött több ok is meghúzódik: az egyik, hogy az elmúlt években folytatódott a konszolidáció a hazai hitelintézeti piacon, ami értelemszerűen a hálózat észszerűsítésével is együtt járt.
A másik, egyáltalán nem elhanyagolható tényező, hogy a digitális banki szolgáltatások népszerűségének gyors és folyamatos növekedésével fokozatosan csökken a fióki látogatások száma, és vékonyodik az az ügyfélréteg, amely ragaszkodik a pénzügyei személyes intézésének lehetőségéhez.
Az értékesítési hálózat zsugorodása kapcsán ugyanakkor a bankok mindig igyekeznek hangsúlyozni, hogy a fiókokra mindig is szükség lesz, hiszen vannak olyan, komplexebb műveletek – például egy nagyobb hitel felvétele vagy a befektetések kezelése –, amelyek személyes tanácsadást igényelnek. Ebből eredően persze fokozatosan átalakul a fiókok szerepe is: a napi rutinműveletekről egyre inkább a tanácsadásra helyeződik át a fókusz.
A hazai fiókhálózat egyébként – hasonlóan a teljes hitelintézeti piachoz – meglehetősen koncentrált: az MNB országos fiók- és ATM-kereső programja szerint az MBH Bankcsoport és az OTP Bank üzemelteti messze a legtöbb értékesítési egységet itthon: előbbi hálózata a kereső szerint több mint négyszáz, az utóbbié pedig több mint háromszáz egységből állt május 21-én. A mérlegfőösszege alapján hét legnagyobb szereplő pedig a teljes hálózat nagyjából 95 százalékát üzemelteti.
Tovább emelkedhet az ATM-ek száma, és nem csak a nagyobb településeken
Az itthon működő ATM-ek száma viszont gyors növekedésnek indulhat az előttünk álló időszakban, hiszen április végén az Országgyűlés megszavazta, és május 12-én ki is hirdették azt a törvényt, amely előírja, hogy minden magyar településen bankjegykiadó automatának kell működnie.
A jogszabály kapcsán kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hangsúlyozta: a kormány azon dolgozik, hogy a készpénzhez és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés az ország egész területén, lakóhelytől függetlenül, minden magyar ember számára egyenlő feltételek mellett biztosított legyen. A törvénymódosítások – emlékeztetett a tárca –
nemcsak azt rögzítik, hogy minden településen legyen bankjegykiadó automata, hanem azt is biztosítják, hogy a bankautomatákból egyszerre kivehető maximális összeget ne lehessen 150 ezer forintnál alacsonyabb értékhatárban korlátozni.
A május 12-én kihirdetett törvény keretében az MNB elnöke felhatalmazást kapott, hogy rendeletben határozza meg a pénzforgalmi szolgáltatókat terhelő költségek megosztásának, valamint az ATM-telepítés szempontrendszerének – így a kötelezett szolgáltatók kijelölésének – részletszabályait, tehát azt, hogy az egyes településekre melyik szolgáltató köteles bankjegykiadó automatát kihelyezni, míg az ütemezés pontos menetét a nemzetgazdasági miniszter rendeletben rögzíti. A miniszteri rendelet szabályozással segíti azt is, hogy az önkormányzatok megfelelő telepítési feltételeket tudjanak biztosítani az ATM-et kihelyező szolgáltatóknak, hogy a lakosság készpénzhez való hozzáférése gördülékenyen és megfelelő körülmények között legyen biztosítva. A vonatkozó rendeletek kidolgozása az MNB-ben és az NGM-ben is folyamatban van – közölték.
Az MNB adatai szerint az év végén 5140 bankjegykiadó automata működött Magyarországon, jóval – egész pontosan 5,7 százalékkal – több az egy évvel korábbi 4861-nél.
A bankjegykiadó automaták száma így is nagyjából a hét évvel korábbi szinten volt a múlt év végén: ennek pedig az az oka, hogy 2017-től egészen 2022-ig fokozatosan zsugorodott a hálózat mérete, és csak az utóbbi két-három évben indult újra növekedésnek – jelentős részben szabályozói követelmények miatt.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
