Az MBH és az Erste is reagált a Kúria devizahitelekről szóló döntésére

Az MBH Bank is reagált a Kúria devizahiteles jogegységi határozatára: közölték, hogy „az Európai Unió Bíróságának 2025. április 30-i ítélete nem terjed ki általános jelleggel a devizaalapú kölcsönszerződésekre”. 

Az MBH közleménye szerint a döntés kizárólag csak azon eseteket érinti, ahol

• a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézmény árfolyamkockázatról szóló ügyfél-tájékoztatása egyáltalán nem történt meg vagy az nem volt megfelelő,
• és emiatt a bíróság megállapíthatja a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségét. 

Az MBH közölte, „a Kúria döntése alapján jogvita esetén minden ügyet a bíróságnak egyedileg kell vizsgálnia az érvénytelenség szempontjából és a bíróság jogosult egy devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására”.

Kiemelték, hogy elkötelezettek a tisztességes és átlátható szerződéskötési gyakorlat, a fogyasztókat védő jogi kötelezettségek betartása mellett, minden esetben tiszteletben tartja a magyar bíróságok jogerős döntését. 

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozatot hozott az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről. A Kúria honlapján hétfőn közölt határozat szerint amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri. A testület határozatában ezzel összhangban rendelkezett arról is, hogy megszünteti a Kúria egyes döntéseinek kötelező hatályát.

Reagált az Erste Bank is

 Az Erste Bank – időközben forintosított – devizahitel szerződései érvényesek – közölte a pénzintézet a Kúria jogegységi határozatára reagálva az MTI-vel szerdán. Hozzátették: az Európai Unió Bíróságának legutóbbi ilyen ügyben hozott döntése és a Kúria jogegységi határozata is megerősíti az Erste Bank korábbi álláspontját. A bank eleget tett az árfolyamkockázattal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó követelményeknek, ezt az Erste Bankot érintő eljárásokban a bíróságok több ezer esetben megállapították.

Az OTP szinte azonnal reagált

A Kúria határozata szerint, amennyiben a fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri. A testület határozatában ezzel összhangban rendelkezett arról is, hogy megszünteti a Kúria egyes döntéseinek kötelező hatályát.

mind a két esetben azt hangsúlyozva, hogy nincs szó az összes devizaalapú kölcsönszerződés semmiségéről általánosságban. A bank emlékeztetett arra is, hogy több száz bírósági ítélet korábban már kimondta, hogy az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt. Tehát a bank által nyújtott devizahiteleket sem az uniós bíróság, sem a Kúria döntése nem érinti.