A hazai lízingpiac 2025 első félévében enyhe növekedést mutatott a finanszírozott összeg alapján, miközben a szerződések száma visszaesett – közölte a Magyar Lízingszövetség.
A kihelyezett új források több mint 90 százaléka továbbra is a vállalati szektorhoz kötődik.
Bár a személyautó- és kishaszonjármű-finanszírozás a piac fő hajtóereje maradt, néhány szegmens – például a nagyhaszonjárművek és az egyéb gépek – gyengébben teljesítettek. A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László szerint a lízingcégek mozgásterét jelentősen befolyásolják az állami támogatások, különösen a jelenlegi kamatkörnyezetben. A támogatott konstrukciók – élükön a Széchenyi Kártya Programmal – kulcsszerepet töltenek be a beruházások ösztönzésében.
Az új kihelyezések értéke elérte a 478,1 milliárd forintot, ami 1,8 százalékos emelkedés az éves összevetésben, míg a megkötött szerződések száma 3,2 százalékkal csökkent, így 40 377 darab lett az első félév eredménye.
A teljes állomány értéke 6,7 százalékos bővüléssel 2349 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor az állományhoz tartozó szerződések száma mérséklődött – 2024 első félévéhez képest 2 százalékkal kevesebb, összesen 311 926 darab volt.
A 2025 első félévére vonatkozó adatok alapján a lízingfinanszírozás döntő hányada – körülbelül 91 százaléka, azaz 436 milliárd forint – a vállalati szektorhoz kapcsolódott. A finanszírozott összegek alapján a lízingcégek vállalati ügyfeleinek háromnegyede kis- és középvállalkozás, míg a fennmaradó 25 százalék a nagyvállalati körből kerül ki. A magánszemélyek részesedése ehhez képest alacsony: mindössze 8,5 százalék, ami 40,8 milliárd forintnyi finanszírozást jelent. Az állami és egyéb nem lakossági ügyfelek jelenléte pedig elenyésző.
Kőszegi László ugyanakkor rámutatott arra, hogy „a lakossági szerződések a teljes szerződésszám közel ötödét, 18 százalékát adják, illetve a teljes ún. retail autófinanszírozást tekintve a lakossági ügyfelek aránya már a 26 százalékot is elérte.” A lízingszövetség legfrissebb adatai szerint a finanszírozott összegek 82 százaléka új, míg 18 százaléka használt eszközökhöz kapcsolódott. Darabszámban az arány 75-25 százalék volt az első félévben.
A pénzügyi lízing idén is meghatározó szerepet tölt be a lízingpiacon: 2025-ben az ügyletek 85 százalékát tette ki ez a konstrukció.
A személygépkocsik, kishaszonjárművek és motorkerékpárok alkotta szegmens továbbra is a lízingpiac legnagyobb részét képviseli.
Az év első felében 294 milliárd forintnyi új finanszírozás kapcsolódott ezekhez a kategóriákhoz, ami a teljes lízingpiac több mint 61 százalékát adja.
Ez arányában megegyezik a 2024 első félévében mért értékkel. Ugyanakkor darabszámban kisebb visszaesés látható: 2,2 százalékkal kevesebb, összesen 34 260 szerződés köttetett. A csökkenés részben piaci folyamatokkal magyarázható, mivel a kishaszonjárművek forgalomba helyezése 11 százalékkal mérséklődött. Ezt a visszaesést azonban nagyrészt ellensúlyozta a személygépjármű-piac élénkülése, amely 4,3 százalékos növekedést mutatott a tavalyi év azonos időszakához képest.
A pénzügyi lízing részesedése az új gépjárművek körében 2 százalékponttal csökkent, így jelenleg 26,6 százalékot tesz ki. Ezzel szemben a kishaszonjárművek esetében a lízingpenetráció 3,6 százalékponttal nőtt, elérve a 31,8 százalékot.
Az autófinanszírozáson belül a flottakezelő cégek tovább tudták növelni teljesítményüket: a finanszírozott összeg 7 százalékkal emelkedett, elérve a 63 milliárd forintot. A szerződések darabszáma még nagyobb ütemben, 11 százalékkal nőtt, így összesen 6 250 gépjárművet finanszíroztak flottakezelési konstrukcióban.
A második legnagyobb szegmens idén is a nagyhaszonjárművek piaca.
Ugyanakkor az összes, ebben az időszakban forgalomba helyezett új jármű száma jelentősen, közel 19 százalékkal esett vissza, mindössze 2 422 darabos értéket elérve.
A lízingcégeknek a mezőgazdasági termelőeszközök finanszírozása stratégiai jelentőségű terület, amely a termelőeszközökön belül a második legnagyobb szegmensnek számít.
Az idei év első felében a tavalyi, rendkívül alacsony bázishoz képest 3 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg, elérve a 40,7 milliárd forintot. A volumen még kedvezőbb képet mutat: 1 332 szerződés született, ami 9,7 százalékos növekedésnek felel meg.
„Ugyanakkor ez a szektor erősen kitett a támogatási környezetnek, és mivel az időszakban nem voltak elérhetők el új pályázatok mezőgazdasági eszközbeszerzésre, a piacon kivárás jellemző” – hangsúlyozta a Szövetség főtitkára.
Az egyéb gépek finanszírozása jelentős visszaesést mutatott. Az építőipari gépek esetében a darabszám nem változott érdemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.