Keveseknek kell a csődvédelem
Alig két hetük maradt jelentkezni a családi csődvédelemre azoknak az adósoknak, akikkel tavaly elszámoltak a hitelintézetek, és az ingatlanjuk még mindig veszélyben van. Március 1. már a meghosszabbított határidő, az eredeti tavaly október 31. volt, a csekély érdeklődés miatt kellett kitolni. A Magyar Bankszövetség ősszel még arra számított, hogy középtávon 25 ezren, hosszabb távon pedig 40 ezren is beléphetnek a nem egészen fél éve elérhető eljárásba.
Eddig azonban a bankok szerint nincs tolongás, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint körülbelül minden hatodik piaci alapú lakás- és minden harmadik szabad felhasználású jelzáloghitel bedőltnek számít. A legtöbb hitelintézet néhány érdeklődőről számolt be lapunknak, a K&H főhitelezőként eddig 13 kérelemmel találkozott, az OTP néhány tucattal. A magáncsőd már kezdetben sem mozgatott meg tömegeket, amióta pedig kevésbé felkapott a téma, még kevesebben gondolkoznak el rajta. A Raiffeisenhez például tavaly szeptemberben és októberben érkezett be a jelentkezések 90 százaléka, azóta alig van érdeklődés, pedig február 1-jétől az ügyfélkapus magánszemélyek már elektronikusan is ki tudják tölteni a kérelmeket.
A kérelmeket a Csődvédelmi Szolgálat is megvizsgálja, a csődvédelembe az kerülhet be, aki képes és hajlandó is rendszeresen törleszteni, kérdéses viszont, hogy a jelentkezőkre ez mennyire igaz. A bankok beszámolója szerint sokan lehetnek, akik régóta nem fizetnek, nagy a tartozásuk, és az eljárással járó kötelezettségeket sem szeretnék vállalni. Főleg a felmondott jelzáloghitellel vagy jelentős késedelemmel rendelkezők próbálnak élni a lehetőséggel, a CIB és a Budapest Bank tapasztalatai szerint az igénylők gyakran többfelé is tartoznak.
Az UniCredit szerint a késedelem mellett jellemző az alacsony jövedelem, és a biztosítéki ingatlanhoz is ragaszkodnak az ügyfelek, csakúgy, mint a Budapest Banknál. A több száz oldalas papírmunkában sokan elvesznek, a K&H vagy az Erste szerint is gyakran hiányosak a kérelmek. Az elbírálás lassan halad, az UniCreditnél például minden esetben még a bíróságon kívüli egyezségi szakasz előtt járnak.
A megszabott minimális törlesztőrészletet már azelőtt is fizetni kell, hogy megszületik a megállapodás a hitelezőkkel. A CIB-nél alapvetően pozitívnak látják az érintettek hozzáállását, az ügyfelek rendben fizetik az előírt költségátalányt és a minimális részletet, a hiánypótlásokban is együttműködnek. A Budapest Banknál tapasztalatai rosszabbak, és Raiffeisennél is csak az érintettek kétharmada fizeti a minimális részleteket, a többiek kiesnek majd a programból.
