A forint jól bírja a pofonokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegnyugtatta a piacot, hogy a két tag rendelkezik jegybanki tapasztalattal, akit az országgyűlés gazdasági bizottsága jelölt a monetáris tanácsba. A tagok vélhetően nem erőltetik majd a kamat csökkentését a következő kamatdöntésen: maga Gerhardt Ferenc, az egyik új tag jelentette ki, hogy 6 százalékon maradhat a ráta.
„Kemény harcra” számíthat a jegybank elnöke, ha nem mond le posztjáról – közölte egy magas rangú kormányzati tisztviselő Simor Andrással.
Tegnap délután érkezett a jelentés, hogy a központi költségvetés – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya a cél 81,4 százaléka februárra. A majdnem 560 milliárd forintos hiány minden várakozást felülmúlt, azonban a 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiány tarthatónak látszik. A forint a 270-273-as tartományban mozgott az euróval szemben az elmúlt napokban.
A forint megbillent a költségvetési hiány közlése után, de visszanyerte előnyét, és felzárkózott a térség devizáihoz.
Mindazonáltal érzékelhető, hogy milyen jelentős strukturális deficit van a költségvetésben, és a hiánycél csak a banki különadóval, a válságadókkal és a magánpénztári vagyon felélésével érhető el. Németh Dávid, az ING közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy 5-6 százalékos strukturális deficit van a költségvetésben, így a Széll Kálmán-tervet maradéktalanul végre kell hajtani.
A terv angol nyelvű változatából tegnap több részlet is kiderült. További részleteket itt olvashat.
A Széll Kálmán-terv múlt heti ismertetése után a forint erősödésének útjában az állt, hogy a piac nem ismerhette meg a konkrét lépéseket, inkább csak a célokat. Elemzők azt emelték ki, hogy a tervnek „megvalósítási” kockázata van.
A forint árfolyamát a nemzetközi befektetői hangulat határozta meg a napokban, és a közeljövőben is erre lehet számítani. A hazai deviza erősödését a költségvetési kiigazítás program előtt az a várakozás fűtötte, hogy a reformcsomag jelentős strukturális változtatásokat tartalmaz, és a kiadási oldalt érinti jobban.
Miután a reformcsomag nem okozott csalódást (összege meghaladta a 6-800 milliárd forintos várakozást), mely 900 milliárdos egyenlegjavulást jelent a költségvetésben 2013-ig, a forint nem gyengült. Azonban, mivel elmaradtak a várt részletek az erősödés irányába sem tudott mozdulni a hazai deviza.
A forint árfolyama úgy tűnik, szűkebb sávban mozog, mióta a kormány ismertette a Széll Kálmán-tervet. A hazai kockázatok mérséklődtek: a költségvetési fenntarthatósága javulni fog, és a kormány elkötelezettnek, hogy véghezvigye a tervet – vélik elemzők (melyre szükség is van a fent említett februári hiányadat után).
Az euró 272,5 forintba került kedd délután, melyre a reggeli 271,6-ról gyengült.
A friss piaci adatokat itt megtekintheti!
Elsődlegesen középtávon az árfolyamot befolyásoló tényező – a nemzetközi környezet mellett – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája lehet. Ha a monetáris tanács a nagyon közeli jövőben kamatcsökkentésbe kezd, az gyengítheti a forintot, mert a fejlett gazdaságokban éppen a kamatemelési ciklus kezdete lesz a 2010-es év.
A Nordea Bank közgazdászai szerint a kamatcsökkentéssel az euró 278 forintig kúszhat fel 3 hónapos távlatban, és 275 körül állhat fél év alatt.
Az Európai Központi Bank (EKB) áprilisban emelheti a kamatot, és a Svájci Nemzeti Bank (SNB) tisztviselője is egy közelgő kamatemelést vetített előre.
Abban az esetben lehet esélye a kamatcsökkentésnek, ha az inflációs folyamatok kedvezőbben alakulnak, mint a piac és a jegybank várja, és az ország kockázati megítélése tovább javul. Az államcsőd ellen köthető biztosítás felára (CDS felár) 300 bázisponton áll, és közel 70 bázispontot csökkent 3 hónap alatt.
