Beüthet a június a frankhiteleseknek: kamatemelésre készül a svájci jegybank?

Egyértelműen látszik, hogy az alacsony irányadó kamatszintet nem lehet alkalmazni közép-és hosszútávon, mert így nem tartható fenn az árstabilitás – nyilatkozta egy svájci napilapnak nyilatkozva Thomas Jordan, a SNB elnöke.

Jordan nyilatkozata után a svájci frank árfolyama megugrott az euróval szemben, előtte azonban a frank komolyan gyengült a közös valutával szemben, miután Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, áprilisban az unió jegybanki szerepét betöltő EKB emelheti a kamatszintet.   

A svájci jegybank március 17-ei kamatdöntő ülésén várhatóan még nem változtat a ráta szintjén, hiszen az infláció meglehetősen alacsony. A gyorsuló gazdasági növekedés azonban növeli a nyomást. Miután a svájci monetáris tanács negyedévente ül össze a kamatszint megvitatására, a Reuters által megkérdezett szakértők júniusra jósolják a kamatemelést.

Jordan az interjúban azt is kifejtette, hogy a jegybank továbbra is fokozatosan figyeli a svájci ingatlan és jelzálogpiacot, annak ellenére, hogy semmilyen válságra utaló jel nem érkezett az elmúlt hónapokban.
A jegybank szerint az alacsony alapkamat szabadjára engedhetik a bankok az ingatlanpiaci hitelezését, amely ismét egy buborék kialakulásához vezethet, különösen azokban a régiókban, ahol az ország átlagához képest alacsonyabbak az ingatlan árak.

Jean-Claude Trichet a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy már áprilisban kamatemelésre kerülhet sor. Az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre rekordalacsony szinten, 1 százalékon tartotta a jegybanki kamatot.
 
A piac az elnök kommentárja előtt azt várta, hogy az év utolsó negyedében emeli a kamatot az EKB. Az euró jelentősen erősödött: a dollárral szemben elérte az 1,4-es, a frankkal szemben az 1,3-as árfolyamot. Ha az SNB is viszonylag hamar emel kamatot, akkor az euró erősödése mérsékelt lehet a frankkal szemben.
 

A frank- és forintárfolyam alakulása

A forint tavaly szeptemberben több hónapos mélypontra zuhant a svájci frankkal szemben: akkor majdnem 225 forintot kértek az alpesi devizáért. Majd folyamatos erősödésnek köszönhetően október végére 196 forintra erősödött a frankárfolyam. December közepére azonban visszesett a 220 forint feletti szintre. 2011-et is ez a trend folytatódott, február végén 210 forint alá gyengült a frank, amjd a múlt hónap a forint folyamatos gyengülésének jegyében telt. Márciusban a reformprogram bejelentése után fordult a kocka, azóta apróbb mozgásokkal, de erósödik a hazai deviza, hétfőn 2010 alá erősödött a frnakkal szemben.

„Ha Trichet mozdul, akkor Svájc is. A svájci jegybank is kilátásba helyezte középtávon a kamatemelés megkezdését. ” – fogalmazott Kerékgyártó Imre, a Commerzbank osztályvezető-helyettese napi piaci elemzésében.
 
„Az euró frankhoz viszonyított árfolyama egyelőre nem mutat karakteres mozgást, a valós lépések időzítése lesz mérvadó a devizapár árfolyam alakulása szempontjából” – húzta alá a közgazdász.

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a svájci jegybank párhuzamosan mozog az EKB-val. Így elképzelhető, ha Trichet a korábbi nyilatkozatainak megfelelően emelkedik az eurózóna kamatszintje, Svájcban is szigorítanak - mondta lapunk megkeresésére Kondrát Zsolt. Az MKB vezető elemzője szerint több forgatókönyv is elképzelhető: egyrészt, ha az EKB kamatot emel, Svájc azonban nem, akkor az euró erősödik a svájci frankkal szemben, amely a magyar devizahitelesek számára jó hír, hiszen alacsonyabb lehet a törlesztőrészlet. Másrészt, ha az SNB is emel, akkor elképzelhető, hogy emelkednek a frankhitelek kamatszintjei. Az előző évek gyakorlata azonban azt mutatja, hogy ha ez csupán egy egyszeri, kis mértékű emelés, azt a bankok nem hárítják tovább az ügyfelek felé. A reformok következtében javulhat Magyarország megítélése, s a CDS felár csökkenése ellensúlyozhatja az esetleges kamatemelést.

Az elemző ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a bankadó jelentősen apasztotta a bankok profitját, így a korábbinál érzékenyebben reagálhatnak a monetáris döntésekre.