Egy ország leminősítése mindenkit rosszul érint
Az euróövezeti államok szuverén adósságának leminősítése statisztikailag és gazdaságilag is jelentős továbbgyűrűző hatást mutat, mind országok között, mind a pénzügyi piacokon – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss tanulmánya.
A továbbgyűrűző hatás nagyságát befolyásolja a bejelentések típusa, és az is, hogy melyik hitelminősítő intézet felől érkezett a leminősítés – írja az IMF.
Ugyanakkor az is bizonyításra került: ha egy ország közel kerül a befektetésre nem ajánlott kategóriához, és az olyan viszonylag nagy gazdaság, mint Görögország, annak rendszerszintű hatásai az egész euróövezeten áthaladnak.
Érdekes, hogy az egész eurórendszer került nyomás alá, miközben a hitelminősítői lépések csak néhány tagországot érintettek: Görögországot, Írországot, Portugáliát, Portugáliát és Spanyolországot – hívják fel a figyelmet az elemzők.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet szerdán leminősítette a portugál és a görög szuverén államadósság besorolását. Görögországot „BB-” kategóriába minősítette le „BB+” besorolási szintről az S&P, és további negatív kilátást fűzött a minősítéshez. A görögök ezzel még távolabb kerültek a befektetésre ajánlott kategória alsó szintjétől.
Portugália besorolását „BBB-” szintre rontotta az S&P, a legalacsonyabb befektetési kategóriába, így egy lépcsővel a bóvli felett áll az ország.
Yves Mersch, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja azt mondta, hogy növekvő nyugtalanságról hallott Európában a „meglepő lépések” kapcsán a vezető hitelminősítőktől. Egy alapos félreértésről hallottam az európai környezetről – mondta Mersch, aki azt is hozzátette, hogy „vannak kezdeményezések a magánszektor felől a meglepő hitelminősítői lépsekkel szemben.
Korábban európai vezető tisztségviselők bírálták a hitelminősítői lépéseket, akik hozzájárultak az európai szuverén adósságválság kibontakozásához, súlyosbítva a piaci zavarokat. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtási szerve azt mondta, javaslatot fog tenni szeptemberre, hogy szigorítsák a hitelminősítők szabályozását.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus
A tagállamok március 25-én megállapodtak az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM), amely 2013 után lépé életbe, mint válságkezelési mechanizmus. „Makrogazdasagi kiigazítási program keretében nyújt pénzügyi segítséget, a tagállami egyensúlyhiány súlyosságával aranyosan, hitelek formájában” – áll az Európai Tanács jegyzőkönyvében. Az ESM külön intézmény, és a Nemzetközi Valutalappal együttműködésben nyújt pénzügyi segítséget.
Egyes esetekben az adósság átütemezésére is sok kerülhet: ha a makrogazdasági elemzősből az derül ki, hogy a program „nem képes az államadóságot ismét fenntartható pályára állítani”, akkor az adósság átütemezéséről kell tárgyalnia az államoknak a hitelezőkkel.
Mint ismert, a tervet részben már nyáron megismerhette a piac: az adósság átütemezési rész, amely szerint a hitelezők elveszíthetnék befektetéseiket (a fiskális helyzet romlása mellett) jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gyengébb országok kötvényhozamai az egekbe ugorjanak, megnehezítve a piaci finanszírozást.
Az S&P azért is minősítette le a tagországokat, mert az európai válságkezelési mechanizmus előírja: előbb kell visszafizetni a hitelcsomagot, mint más hitelezők pénzét.
Az IMF szerint a legnagyobb továbbgyűrűző hatása a Standard & Poor’s lépéseinek van, a legkisebb pedig a Fitch Ratings lépéseinek hatása a 3 nagy közül.
