Egyre több pénzt tartanak külföldön a magyarok

Megtakaritás | Pénzügy

Rekordszintre, 670 milliárd forintra emelkedett júniusig a magyar háztartások külföldön tartott betéteinek állománya. A külföldön tartott pénz mennyisége a jegybank adatai szerint a júniusig tartó egy év alatt 13,3 százalékkal nőtt, négy év alatt pedig megduplázódott. A gyors növekedés miatt a külföldön tartott betétek súlya is nagyobb lett a megtakarításokon belül: míg 2010 közepén alig haladta meg az egy százalékot, idén már az összes pénzügyi eszköz 1,7 százalékát tette ki.


A külföldön tartott betétek súlyának növekedéséhez három tényező járulhatott hozzá az utóbbi néhány évben. Az egyik, hogy 2013 óta rohamosan csökkennek a hazai piacon elérhető lakossági betéti kamatok: az éven belüli lekötéseknél például a 2012. júniusi 6,79-ről idén nyárra 1,04 százalékra mérséklődött az MNB által kalkulált, átlagos, éves kamat, így jelentősen zsugorodott a különbség a fejlettebb uniós tagországokban és a Magyarországon elérhető betéti hozamok között. A másik, kézenfekvő indok, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok növekvő száma miatt gyorsan emelkedik az ott nyitott bankszámláké is, és a kinn élő magyarok a felhalmozott megtakarításaiknak csak egy részét hozzák vagy küldik haza. A harmadik ok pedig az lehet, hogy 2012 környékén kissé megcsappant a lakosság pénzügyi rendszerbe vetett bizalma: ehhez hozzájárult az ország leminősítése, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások korábbi beolvasztása az állami pillérbe, de az újabb, pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó terhek bevezetése is. (Utóbbi feltételezést alátámasztja, hogy a külföldi betétek mennyisége pont 2012-ben ugrott meg jelentősen.)


Arra viszont most nem kell számítani, hogy a kisbefektetők tömeges külföldi bankszámlanyitásba kezdenének a közeljövőben, hiszen az elérhető hozamok miatt a külföldön tartott betét egy átlagos magyar háztartás számára nem jelent vonzó alternatívát, hacsak a család vagy egy munkalehetőség révén nem alakul ki szorosabb kapcsolat valamelyik uniós tagországgal. A Nyugat-Európában elérhető kamatok ugyanis a magyarországiaknál is alacsonyabbak, a hozamok utáni adót ugyanúgy meg kell fizetni, a bankszámlák fenntartási költsége viszont többszöröse is lehet az itthon megszokottnak. Így a közeljövőben arra lehet számítani, hogy elsősorban a külföldön keletkezett jövedelmek hizlalják majd az állományt, a megtakarítási piac átlagánál valamivel gyorsabb mértékben.


Az uniós országokban tartott pénz adózása egyébként nem túlságosan bonyolult. Azok a betétesek, akik magyar adóilletőségűek – magyar állampolgársággal és lakcímmel –, a hazai szabályok szerint adóznak, vagyis az elért kamatjövedelem után 16 százalék kamatadót és 6 százalék ehót kell fizetniük, és természetesen ezt fel kell tüntetni az adóbevallásban is. A külföldi bankban ugyanakkor be kell mutatni a magyar adóhatóság által kiállított illetőségi igazolást, hogy a betétes elkerülje a kettős adóztatást.

Új platformokra lopakodnak a kkv-k

Egyre több kis- és középvállalkozás használja az Instagramot, a népszerű online képmegosztó alkalmazást – derül ki a Marketing Commando felméréséből.

Durván betámadta a Vatikánt egy amerikai gazdasági lap

A Vatikán a péterfilléreket a költségvetési hiánya betömésére használja fel – állítja az amerikai The Wall Street Journal.
Világgazdaság Piactér