MNB: csak a cél azonos
Az MNB szerint ez az erőfölény főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg, így célszerűnek látná, hogy ne legyen felárral növelhető a referenciakamathoz kötött vagy hosszabb kamatperiódusra rögzített kamatozású hitelek díja, valamint ez a szabály a fennálló hitelállományra is alkalmazandó legyen. Emellett megtiltaná a hitelek törlesztésénél alkalmazott árfolyamrés szélesítését, korlátozná a marzs lehetséges mértékét, s lehetővé tenné a hitelek devizában történő törlesztését is.
A fideszes javaslat viszont általában megtiltana minden, az ügyfelek számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírná a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Az adós kérelmére öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő, az ügyféltől az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnének a bankok, és fizetésképtelenségnél nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat.
A jegybank egyetért a fideszes szándékokkal, azaz a bankok erőfölényének megszüntetésével és a hiteltörlesztők fokozott védelmével, ám úgy látja, nem a megfelelő ponton avatkoznának be a bankok és az ügyfelek viszonyába: így a problémát valójában nem kezelik, sőt nem kívánt következmények léphetnek fel. Az MNB szerint a képviselői előterjesztések közül a késedelmi kamat elengedésére, a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbítására és a „tiszta lapra” tett javaslatok – például a banki követelésnek a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 100 százalékában való maximálása – kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremtenek. Emellett jelentősen ronthatják az adósok hitel-viszszafizetési hajlandóságát, sőt arra késztethetik a bankokat, hogy egyre kevésbé hitelezzenek. A nemzeti bank szerint így a beavatkozás csak látszólag védi az ügyfelek érdekeit, valójában a hitelhez jutás megnehezülésén keresztül éppen a szándékolttal ellentétes hatást válthat ki.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban elfogadhatatlannak nevezte a fideszes „csomagot”, mert az fokozza a bankok hitelezési veszteségét, bevezetése veszélyeztetné a jelzáloghitelek működését, s megdrágítaná a hitelezést. A hitelezési veszteség növekedése ugyanis többlettőkét igényel, erre a hitelintézetek a kölcsönök árának növelésével, a vállalati hitelezés visszafogásával reagálhatnak. Erdei Tamás megemlítette azt is, hogy a késedelmi kamatok mértékét a jogszabály jelenleg hat százalékban határozza meg, ez szinte feleakkora, mint az adóhivatal által alkalmazott büntetőkamat.
