Okos kaptár és videokamerás sertés-figyelő rendszer

A mezőgazdaság sem kerülheti el a digitalizációt, és az ágazat ilyen irányú fejlesztésére különösen jó lehetőségeket kínál a távközlés jelenlegi forradalma, például a keskenysávú internet (NB-IoT) vagy az 5G. A gazdákat azonban ködös ígéretekkel nem lehet megnyerni – kézzelfogható, közvetlen hasznot hajtó és bizonyított előnyök kellenek – vallják Magyarország legnagyobb, a teljes infokommunikációs spektrumot lefedő szolgáltató vállalatánál.

„Ahogy minden szektor, az agrárium jövője is a digitalizációs technológiák alkalmazásában rejlik. Ebben az esetben azonban szélesebb körben kell érteni a digitalizációt – bele kell foglalni mindazon megoldásokat, amelyek megkönnyíthetik a vidéken élők életét, lehetővé teszik számukra a nyereséges gazdálkodást” – mondja Mezőszentgyörgyi Dávid, a T-Systems Magyarország agrobusiness szakértője, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A magyar mezőgazdaságnak nem a nulláról kell indulnia, a digitális agrárgazdaság műveléséhez szükséges eszközökkel és tudással való ellátottságában nincs jelentősen lemaradva az európai versenytáraktól, a további fejlődéshez pedig megfelelő kereteket adhat az idén elfogadott Digitális Agrár Startégia (DAS). Számos digitális technológiát tehát már ma is széles körben alkalmaznak a hazai agráriumban. Ilyen például a GPS által segített precíziós szántóföldi növénytermesztés vagy a drónok használata. Ugyanakkor például az üvegházi növénytermesztés és az állattenyésztés még számos kiaknázatlan lehetőséget rejt.

Sokatmondó rezgés a kaptárban

A méhek fontosságát jól jelzi, hogy a virágos növények túlnyomó része nem teremne, ha elmaradna a beporzás, akkor pedig a termesztett növénykultúrák – sok zöldség- és gyümölcsféle, gyógy- és fűszernövényeket, fák és textília-alapanyagok – is termés nélkül maradnának. De a beporzástól függ a növények jelentős hányadának fennmaradása is, ami a jelenlegi, klímaváltozással terhelt időszakban az emberi lét számára is kulcskérdés.

Nem véletlen tehát, hogy a fejlesztők számára a méhészet fontos terep: a T-Systems Magyarország és innovációs laborja a Kitchen Budapest (KiBu), valamint a Szegedi Tudományegyetem Informatikai karával közösen rendezett április végi 24 órás hackathon innovációs versenyen két csapat is érkezett az okos kaptár ötletével. Ezek közül a T-Systems és a KiBu az Agronity csapatának okos méhkaptár-figyelő rendszerét karolta fel, amelyhez hasonló a fejlesztők tudomása szerint nincs a piacon.

„Ez egy applikációhoz társuló eszköz, amit a méhész be tud helyezni a kaptárba. Különböző belső környezeti körülményeket vizsgál, például a hőmérsékletet, páratartalmat, súlyt, valamint a vibrációt, a méhek által keltett rezgést, amelyből fontos következtetéseket lehet levonni” – ismertette megoldásuk lényegét Sipka Gábor, az Agronity csapatának egyik alapítója. Ezeket az adatokat analizálják, és az eszköz jelzést küld az applikációra, ha a normálistól eltérő változások következnek be a kaptáron belül. Az eszköz például előre tudja jelezni, hogy rajzás várható. Szintén jelzést kap a méhész arról, ha betegség tör ki a kaptárban, amire azonnal tud reagálni, mielőtt más kaptárakra is átterjedne.

Ez a különböző szenzorokkal felszerelt eszköz a T-Systems NBIoT új, szabványosított mobil technológia hálózatán keresztül továbbítja a mért adatokat a méhésznek, egy könnyen kezelhető mobil alkalmazás segítségével. A megvalósításban a legnagyobb áttörést a rezgésérzékelés jelentette, mivel a méhek különböző biológiai rezgéseiből következtetni lehet az állapotukra és tevékenységükre. A mai tömeges méhpusztulások megállításához szükség van egy olyan rendszerre, mellyel időben felismerjük a megbetegedéseket és még a járvány kialakulása előtt beavatkozhatunk. Első lépésben a normálistól eltérő jelenségeket képes jelezni a rendszer, ám a T-Systems szakemberei szerint, ha a gyűjtött adatokat kombináljuk a méhészek tudásával, akkor nem lehetetlen az automata diagnózis sem..

A T-Systems-szel, illetve a KiBu-val létrejött együttműködés jelentősen elősegítette a prototípus elkészítését – mondta Sipka Gábor. A közös munka körülbelül fél éve kezdődött, a hackathon után.

Mostanra odáig jutottak el, hogy a prototípus megvan, azt azonban ki kell vinni a terepre, és validálni, vagyis hitelesíteni kell – adott számot a folytatásról Sipka Gábor. Erre csak a méhek aktivitási időszakának újraindulása után, a következő behordási időszakban kerülhet sor, így a jövő nyáron már az okos kaptár működésének konkrét tapasztalatairól is beszámolhatnak a fejlesztők. Év végére felállítanak egy üzleti modellt, és ha a hitelesítés sikeresen megtörténik, a termék piaci bevezetésében is folytatódhat az együttműködés a T-Systems-szel.

A gazda kiterjesztett szeme

Szintén a T-Systems részvételével zajlik egy másik jelentős agrárdigitalizációs fejlesztés: a nádudvari Nagisz Zrt. malac utónevelőjében tesztelik egy háromszereplős – a T-Systems és a Nagisz mellett a Serket nevű holland-magyar startup részvételével folyó – projekt keretében a Serket videokamerás megfigyelőrendszerre telepített analizáló szoftverét. Utóbbi a felhőben fut, és az állatok viselkedését elemzi – ismertette Járay Dénes a T-Systems Innovációs kompetenciaközpontjának üzletfejlesztési és innovációs szakértője. A fejlesztési fázisban lévő megoldás tesztelése úgy folyik, hogy két teremben 14-14 kamera közvetíti az élőképet a Serketnek, a szoftver pedig elemzi az állatok viselkedését. Jelen pillanatban ötféle viselkedésmintát figyel: az evést, az ivást, az agresszivitást, a szociális viselkedést, és az általános aktivitást.

A sertéstartók számára ez a megoldás azt jelentheti, hogy folyamatos, 0-24 órás visszajelzést kapnak az állatokról, megismerhetik a bioritmusukat, és az etetést például ahhoz igazíthatják, amivel jobb fajlagos súlygyarapodást lehet elérni. Látják például, hogy az adott kutricában vannak-e agresszív egyedek, amelyek – különösen a malacok betelepítése körüli időszakban, a kutricán belüli hierarchia kialakítása során – sérüléseket okozhatnak. Ezek megelőzése különösen fontos, hiszen elfertőződhetnek és a betegség már komoly gazdasági károkat jelenthet „Házon belül ezt a rendszert a gazda kiterjesztett szemének hívjuk” – mondta Járay Dénes.

Erre a szemre nagy szükség van, hiszen például a Nagisz telepei teljesen automatizáltak, az emberi jelenlét az állategészségügyi előírások miatt is minimális, és szigorú feltételekhez kötött. A malacokra például napi fél óra jut naponta, ezalatt az adott dolgozótól nem is lehet elvárni, hogy mindent észrevegyen.

A rendszer elemzéseket készít, amelyeket grafikonos formában jelenít meg. Például megmutatja azt, hogy egy adott időpontban, mondjuk hajnali 4-kor hány egyed volt az etetőnél, vagy az itatónál. Segítségével ki lehet deríteni, hogy egy-egy, a malacok fejlődését gátló viselkedés milyen környezeti hatások miatt alakul ki, amelyeket aztán pozitív irányba lehet változtatni. A Serket megoldása eredetileg hizlaldára lett kifejlesztve, de a Nagisz javasalatai alapján most adaptálják a malac utónevelőre.

Ez a videokamerás rendszer a 2018-as Prega kiállításon keltette fel a T-Systems érdeklődését azzal az előnyével is, hogy működtetéséhez nem kell célhardvert beszerezni, a rendszer bármilyen megfelelően felszerelt videokamera képét tudja fogadni – elevenítette fel Járay Dénes. A T-Systems rendszerintegrátorként lépett be a projektbe és a megoldás iránt érdeklődő partnerrel, a Nagisz-szal közösen alakította ki a projektet. A rendszer nyáron indult élesben, és most tartanak a második-harmadik malactelepítési körnél.

A témáról bővebben is tájékozódhat a T-Systems Symposiumon 2019. november 26-án, amely a digitális technológia és a hazai innováció egyedülálló, nemzetközileg is elismert szakmai konferenciája.

Bővebb információ: symposium2019.hu